Összeállításunkban a vertikális szélnyírás zivatarok fejlődését befolyásoló hatásait mutatjuk be. Ahogy növekszik a szélnyírás erőssége a környezetben, úgy az a zivatarok fejlődésére, típusára, élettartalmára is egyre erősebben rányomja a bélyegét. A vertikális szélnyírás meghatározására, ábrázolására a hodográfot használjuk. Az anyag további megértéséhez ezért ennek alapvető ismerete szükséges. A hodográffal kapcsolatos alapismeretek elsajátításához ajánljuk a "A konvekció alapjai II. - A hodográf használata" című ismeretterjesztő írást.

Jelen írásunk egy hosszabb lélegzetvételű anyag, a squall line-ok sajátosságait részletesebben taglaló munka bevezető része. Elsődlegesen röviden definiáljuk, mi is az a squall line, valamint ismertetjük a squall line-ok alapvető tulajdonságait. Ez követően kitérünk arra is, hogy a squall line-okban megjelenhetnek-e szupercellák, és ha igen, hol, és milyen formában. Az írás második felében pedig bemutatjuk a squall line-ok osztályozását kialakulásuk szerint.

Ezen ismeretterjesztő anyagunkból a nagy területen potenciálisan jelentős károkat okozó zivatarvonalak kialakulásának jellemzőit mutatjuk be képekkel, radaranimációkkal gazdagon illusztrálva. A squall line-ok élet stádiumait különböző vertikális szélnyírási viszonyok mellett vizsgálva betekintést nyerhetünk működésükbe, megérthetjük a velük kapcsolatos alapvető összefüggéseket.

Friss anyagunk ezúttal a squall line-ok néhány alapvető jellegzetésségét tekinti át. Elsőként a squall line-oknál gyakran megfigyelhető peremfelhőt ismertetjük röviden, majd részletesebben elmélyedünk a vonalas zivatarrendszerekhez kapcsolódó jellegzetes hőmérsékleti és nyomási régiók ismertetésében. Az állapothatározók e jellegzetes eloszlása ugyanis a felelős többek között a hátoldali jet kialakulásáért a squall line-okban, amely jet a felszín közelében roppant erős kifutószeleket képes generálni. Ehhez kapcsolódóan végül pár mondatban arról is szót ejtünk, hogy milyen körülmények játszanak közre a squall line-ok heves szélviharainak kialakulásában.

A radarok a mezoskálájú folyamatok, zivatarok, szupercellák követésének és tanulmányozásának elengedhetetlen távérzékelésű mérőeszközei. Épp ezért arra vállalkozunk jelen írás keretében, hogy a nagyérdeműt megismertessük a radarmérések fizikai hátterével, alapvető tudnivalóival, széleskörű alkalmazási területeivel, de szót ejtünk a mérések buktatóiról és korlátairól is. A két részesre tervezett írás első részében az alapvető fogalmakat tisztázzuk, illetve részletesen elmagyarázzuk, mit és hogyan mér tulajdonképpen az időjárási radar. A hamarosan következő második részben a megjelenítési típusokról, a gyakori mérési problémákról illetve a radarok mezometeorológiában történő alkalmazásáról fogunk részletesen értekezni.

Radaros ismertetőnk második részében az első etapban elsajátított tudnivalókat alkalmazva részletesen bemutatjuk a radarok mérési gyakorlatát, a különféle mérési és megjelenítési típusokat. Az írás egy jelentős részét teszi ki a gyakori radaros problémák és hibák gazdagon illusztrált ismertetése is, mivel ezek könnyen félrevezethetik a gyanútlan megfigyelőt illetve viharvadászt. A munka legutolsó részében a számtalan radaros produktum alkalmazhatóságáról és hasznáról beszélünk a viharvadászat és az ultrarövidtávú előrejelzés terén, megtűzdelve számos szemléltető képpel és kitérve néhány, itthon még nem használt eljárásra is.

Légkörünkben a zivatarok gyakran nagyobb léptékű, bonyolult rendszerekbe szerveződnek, változatos méretű, formájú és szerkezetű képződményeket létrehozva. Jelen írás - egy hosszabb lélegzetvételű ismeretterjesztő anyag bevezető részeként - ezen zivatarrendszerekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat vázolja fel.

Ezen anyagunk a bow echókat részletesebben jellemző ismeretterjesztő anyag bevezető része. A bow echók a mezoléptékű konvektív rendszerek gyakran kisebb kiterjedésű ugyanakkor igen károkozó formái. A leírásból megismerkedhetünk felépítésükkel, életciklusukkal és magyarázatot kaphatunk gyakori hevességük okaira is.