Mielőtt részletesen megismernétek az EF-skálát és annak használatát, tudományos anyagunk első részében lényeges ismereteket (meteorológiait és mérnökit egyaránt) és érdekességeket sajátíthatunk el a viharkár-felméréssel kapcsolatban.

Új és egyben befejező ismeretterjesztő anyagunkban betekintést nyújtunk a nem-mezociklonális tornádók világába, mely során megismerhetjük e légörvények kialakulási hátterét, valamint fejlődésük egyes stádiumait. Mindezeken túl más igen különleges légörvényekről is olvashatunk.

2015. május 6-án egy markáns hidegfront érte el az országot, melynek átvonulását jó néhány szupercella is kísérte. A viharok közül az egyik ilyen forgó zivatar a Duna–Tisza közén szignifikáns heves eseményeket produkált.

A Mezociklonális tornádók II. című tudományos anyagunkban részletesen bemutatjuk a tornádógenezis szempontjából lényeges folyamatokat és körülményeket. Többek között megismerkedhettek olyan új fogalmakkal, mint az örvényesség dőlése (tilting), az örvényösszehúzódás vagy nyújtás (stretching), köldökzsinór (umbilical cord) és a dinamikus csőeffektus (Dynamic Pipe Effect) jelensége. Anyagunk a tornádók előrejelzése c. fejezettel zárul.

A verifikációs témakör folytatásaként ebben az írásban a folytonos-determinisztikus előrejelzések és a valószínűségi előrejelzések verifikációjáról emlékezek meg. Ahogyan az első cikkben, itt is csak a legegyszerűbb és legismertebb módszereket sorolom fel.

Az időjárás előrejelzése sokszor kihívást jelentő feladat, különösen, ha heves eseményekről van szó, ami a szupercella.hu fő profilja. Ezek jellemzően ritka események, de potenciálisan nagy károkat okozhatnak. Érdemes valahogyan kapcsolatot teremteni az előrejelzések, és a ténylegesen megfigyelt események között, és tudományosan is meghatározni, hogy az előrejelzéseink mennyire válnak be. Ez a cikk azt a célt szolgálja, hogy elméleti alapot adjon ezek értelmezéséhez - egyelőre csak a kategorikus előrejelzésekre szorítkozva.

Tudományos anyagunk első részében a mezociklonális tornádók általános jellemzésén túl megismerhetitek a kialakulásuk szempontjából kedvező klimatológiai körülményeket, életciklusukat, felépítésüket és az EF-skála gyakorlati felhasználását.

Hiánypótló új összefoglaló anyagunkban alaposan körülírjuk, mi is az a szupercella, milyen környezeti feltételek mellett jönnek létre, valamint részletesen bemutatjuk a szupercellák jellemző struktúráját és elterjedt osztályozásukat is.

Új ismeretterjesztő anyagunkban országnyi méretű konvektív viharok, avagy a derecho- jelenség bemutatásával foglalkozunk.

Kép: Douglas Berry ("The 'People Chaser' Derecho" 2001.05.27-28.)

Amennyiben a vertikális szélnyírás gyenge, a konvektív fel- és leáramlások kialakításában a felhajtóerő a meghatározó. Ebből az ismeretterjesztő anyagból a felhajtóerővel, labilitással kapcsolatos alapismereteket tanulhatjuk meg. Ennek során egy egycellás zivatarfelhő életciklusán keresztül bepillantunk az alapvető folyamatokba, megvizsgáljuk a termodinamikai diagramok és a kapcsolódó paraméterek használatát, és különböző meteorológiai összefüggésekre világítunk rá.

Élő viharvadászat

Konvektív előrejelzés

Convective forecast

Köszönjük!

Támogasd a
Viharvadászok Egyesületét
adód 1%-ával!

Adószámunk: 
18033108-1-03

Részletekért kattints!

Zivatar valószínűség a következő órákban

+0h+3h+6h

Navigáció

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Copyright

Az oldalon található minden tartalom (szöveg, kép, videó) - kivéve ahol a feltüntetett forrás ettől eltér - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület hozzájárulása szükséges.

info@szupercella.hu