Visszatérnek a szupercellák

Fokozat: 

Érvényes:
2015. 07. 08. 08:00-2015. 07. 09. 08:00

Összefoglalás:

 A reggeli, délelőtti órákban markáns hidegfront éri el hazánkat ÉNY-i irányból, melyhez hozzávetőlegesen a déli óráktól kezdődően elsőként az Alpokaljára szupercellák sodródhatnak be (Szlovákia felől is súrolhatja 1-2 szupercella hazánkat). A viharokat várhatóan heves kísérőjelenségek (akár 3-5 cm közötti jégszemek, 90-100 km/h-t meghaladó szél és felhőszakadás) is követhetik. A késő délutáni, esti óráktól kezdődően egyre nagyobb térbeli lefedettséggel alakulnak ki zivatarok melyek jelentős bizonytalanság mellett zivatarrendszerré (MKR) is fejlődhetnek. Az éjszaka folyamán az Alföldön további zivatartevékenység várható melyek fő veszélyforrása a felhőszakadás lesz. Mivel megvan az esélye annak, hogy egy-két szupercella szignifikáns heves eseményt okozzon így egy gyenge kettes fokozatú konvektív előrejelzés került kiadásra.

Részletezve:

A Nyugat-Európa felől araszolgató magassági teknőhöz kapcsolódóan (bár attól kicsit előresietve) egy hidegfront éri el hazánkat melynek előterében egy masszív MNSZ is azonosítható 850 hPa-on. A front viselkedése némi bizonytalanságot hordoz magában, de a jelenlegi szcenáriók alapján a délutáni, kora esti óráktól annak talajmenti szakasza előresiet, ugyanakkor az erre felsikló magas ekvipotenciális hőmérsékletű levegővel rendelkező szállítószalag kedvező körülményket teremt további zivatarképződéshez az esti, éjszakai órákban Alföld területén. Ekkorra a teknőhöz kapcsolódó hidegadvekció és markánsabb háttéremelési viszonyok (pozitív örvényességi advekció, 250 hPa-on elhelyezkedő jetstreak jobb belépő kvadránsánák divergens mezeje) is már nagyobb területen lesznek jelen az ország felett.

A termodinamikai körülmények mindkét modellünk (ECMWF, GFS) esetén kedvező képet festenek:  ~2000 J/kg-os SBCAPE; ~ 1000-1500 J/kg-os MLCAPE (lokálisan ennél magasabb értékek jelentkeznek a magyar-osztrák-szlovén hármashatár környezetében); 18-22 °C-os Td2m és éles középszintű hőmérsékleti gradiens. Ugyanakkor a hármashatár kivételével a labilis zóna viszonylag egy keskeny sávon van átfedésben a szupercellák szempontjából optimális 0-6 km-es nyírási mezővel (15-20 m/s, Alpokalján ~25 m/s) , melynek köszönhetően a hosszabb életű szupercelláknak elsősorban a fent említett térség nyújt kedvező táptalajt (erős háttéremelési viszonyok mellet máshol is fennmaradhatnak hosszabb életű cellák).
A zivatorok kialakulását az eleinte száraz légprofil is kedvezőtlenül befolyásolja, ám várhatóan a front érkezésével már elegendő nedvesség áll majd rendelkezésre.

Alpokalja:
Az események egyik fókuszpontjának ígérkezik ez a térség a nap folyamán, hiszen akár több heves (lokálisan szignifikáns heves) szupercellás zivatar is besodróthat az Alpokból. A talajfront érkezésével a Kis-Alföld felől már gyorsan csökken a talaj-alapú labilitás ám a Grazi-medence és térségébe beragadó instabil levegő és a már viszonylag korán fennálló kedvező háttéremelési (jetdiv.; örv.adv.; konv.; orográfia) és 0-3 km-es helikalitási (200-300 m2/s2) viszonyok sorozatos szupercellás konvekciót eredményezhetnek. Az idő előrehaladtával egy MKR is kialakulhat, melynek fő veszélyforrása a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék (> 40 mm) és a 90 km/h-t meghaladó szélrohamok.

ÉK-Magyarország:
Az esti óráktól Szlovákia felől egyre inkább megközelítik a térséget a zivatarok (szupercellák) ill. helyben is képződés várható, mely dél felé épülve egy mezoléptékű rendszerré is fejlődhet (ECMWF szcenárió).

Alföld, Dél-Dunántúl:
A frontra felsikló szállítószalag az esti, éjszakai órákban aktív zivatartevékenységet indukál (a csökkenő labilitásnak köszönhetően a heves események előfordulási esélye jelentősen csökken), mely során a cellák jelentős szélnyírási viszonyoknak köszönhetően akár rendszerbe is fejlődhetnek.

Veszélyforrás:

• Felhőszakadás: magas kihullható víz ('~40 mm) kedvező feltételeket teremt komolyabb felhőszakadások kialakulásához. Helyenként rövid idő alatt lehulló 35-40 mm körüli vagy afeletti hozamok (MKR esetén) megfelelő terepviszonyok esetén villámárvizeket idézhetnek elő.
• Jég/szélvihar: a jégnövekedési zónában felhalmozódó jelentős energia és a nedves hőmérséklet 0 °C-os szinte alapján átlagosan  2-4 cm-t elérő (magyar-osztrák-szlovén hármashatár környékén, lokálisan máshol is, akár ezt meghaladó /~5 cm/ jégszemeket sem lehet kizárni) jégszemek fordulhatnak elő az erősebb cellák környezetében. A 16-20 °C DThetaE és 800-1000 J/kg-os DCAPE komolyabb szélviharok  (>90-100 km/h) kialakulását is támogatják.
• Tornádó:  mezociklonális tornádók kialakulásához a körülmények nem optimálisak; magas LCL szint, gyenge 0-1 km-es szélnyírás és kedvezőtlen 0-1 km-es helikalitási viszonyok.

Megjegyzés!

Egyes nem-hidrosztatikus modellek (AROME, WRF) egy az Alpokból érkező zivatarrendszerrel számolnak mely keleti irányba fejlődik tovább s vonul végig az országon, miközben dél felé épül. A rendszert kiterjedt szélvihar kísérheti!

Írta:
Devilstorm