Távolodó hidegörvény, akár egy-egy szupercellával

Fokozat: 

Szinoptikus helyzet, áttekintés:

Az elmúlt időszak időjárását meghatározó hidegörvény ma már É felé távolodik tőlünk, és főleg alacsony szinten melegedés indul be, ill. DNY felől egyre nagyobb ekvipotenciális hőmérsékletű levegő áramlik fölénk. Ez a légkör fokozottabb labilizálódásával jár, melyhez az ország nagy részében elégséges nedvesség társul a zivatarképződéshez. Ehhez a háttéremelés is segítségül szolgál, mivel a délután folyamán magasabb szinteken - leginkább 300 hPa-on - egy enyhén anticiklonálisan görbülő erős jet-mag jobb belépő zónája húzódik  Magyarország fölé, jelentős divergenciát mutatva. A jet viszonylag nagy vertikális szélnyírással is jár, így a multicellás konvekció mellett egy-egy határozottabb szupercella is megjelenhet.
 

Részletezés:

Talaj alapú konvekcióra lehet számítani, melyhez 700-800 J/kg-os SBCAPE állhat rendelkezésre. Ilyen magas értékek feltehetően inkább az ország É-i részében állhatnak elő, ill. szintén ebben a régióban a legnagyobb a TI. A konvekció fókuszát ezúttal meglehetősen nehéz kijelölni, mivel inkább elszórt jellegű cellaképződés várható, melyben nagyobb szerepet játszanak a lokális, már-már véletlenszerűnek tűnő tényezők, mint a nagytérségű légköri folyamatok. A talajközeli összeáramlás csak ÉK-en lesz tartósabban erős, így inkább az orografikus hatások dominálhatnak. Összességében azért elmondható, hogy zivatarokra inkább az ország É-i felében lehet számítani, bár máshol is többfelé előfordulhantak. Heves zivatar leginkább az Északi-középhegység területén fordulhat elő a délután derekán, itt a talajközeli összeáramlás, az orografikus emelés, a  megfelelő nedvesség és a közel maximális labilitás szupercellák kialakulásához még éppen elég, 15 m/s körüli 0-6 km-es szélnyírással párosul. Nem elhanyagolható szempont, hogy itt ez idő tájt a 0-1 km-es szélnyírás is 8-10 m/s lehet, ami a 700-800 m-es LCL-lel és kimutathatóan helikális áramlási viszonyokkal együtt (némi SCP-vel fűszerezve) akár mezociklonális tornádót is eredményezhet. A drámaian hangzó mondatot mindenesetre érdemes olyan szemmel nézni, hogy azért messze nem az év legbrutálisabb helyzetéről van szó. A hodográfok hossza pl. nem túl kiemelkedő, és ez a VGP-ről sem mondható el.

Amennyiben létrejön szupercella, elsősorban a heves kategória alsó határát nemigen meghaladó jégeső keletkezhet, kisebb eséllyel pedig szintén marginális heves szélvihar. Viszont mezociklonális tornádónak az átlagnál egy leheletnyivel nagyobb az esélye, és helyenként nem mezociklonális tornádóra is alkalmasak lehetnek a feltételek (bár közel sem olyan dömping módon, mint május 26-án). Utóbbira leginkább az ÉK-i végeken, ill. az Északi-középhegységben van esély. A lassú cellamozgás azonban - megfelelő terepviszonyok mellett - alkalmat adhat villámárvíz létrejöttére, - főleg gyenge evolúciós - multicellás, ill. hibrid zivatarok esetében is.
 

Veszélyforrások:

• elsősorban marginális heves jégeső (kis eséllyel)
• másodsorban marginális heves szélvihar (még kisebb eséllyel)
• mezociklonális tornádó (átlagnál valamivel nagyobb valószínűséggel)
• nem mezociklonális tornádó (helyenként alkalmas lehet rá a légkör)
• villámárvíz (megfelelő terepviszonyok esetén)

 
Összefoglalás:

Napközben több helyen lehetnek zivatarok, melyek kiemelt fókuszpont híján gyakorlatilag bárhol kialakulhatnak. Heves zivatarra nagyobb esély azért a modellek többsége szerint az ország É-i felében van, multicellás konvekció mellett egy-egy szupercella is kifejlődhet, kis eséllyel akár marginális heves eseményeket is okozva. A szituáció viszont csak egy alulról súrolt 1-es kategóriát érdemel meg, mivel a légkör labilizálódása épp a szélnyírás csökkenésével párhuzamosan zajlik, és amúgy sem túl nagy területen fedi egymást e két - szupercellákhoz, heves zivatarokhoz - szükséges alapfeltétel.