Szupercellás konvekció a Dél-Dunántúlon kérdőjelekkel

Fokozat: 

Érvényes: 2012.07.14 08:00

Összefoglalás:

A tőlünk nyugatra elhelyezkedő hatalmas kiterjedésű teknő előoldalán magassági jet húzódik fölöttünk. A teknőhöz tartozó frontálzóna egyelőre az északnyugati határaink közelében húzódik/hullámzik, várhatóan majd csak vasárnap kerülünk át végleg a hátoldalára. Forgó zivatarfelhők szempontjából tekintve a helyzetet, a kifejezetten impozáns szélnyírási értékek mellett a fő bizonytalansági tényező a megfelelő labilitási energia ill. annak hiánya. A délutáni, esti órákban elsősorban a Dunántúl déli részén, míg jóval kisebb eséllyel az északkeleti, keleti területeken jöhet létre néhol szupercella.  

 Részletezve:

A közelünkben lévő frontálzóna pontos helyzetének meghatározása elég nehéz, de a különböző szintű hőmérsékleti mezőket és a szélfordulási határokat elemezve az északnyugati határainkhoz közel húzódik ill. átmenetileg az ország fölé is behullámozhat (legalábbis az alsó szinteken). A veszteglő, hullámzó front előtt meleg és elegendő nedvességű (0-3 km-es RH:>70%, Td:16-20 fok, ECMWF szárazabb) levegő áramlik fölénk, a délutáni esti órákban a Dunántúl déli részén szállítószalag is megjelenik.
Ennek köszönhetően a labilitási energia (MUCAPE) a GFS-ben az említett területeken jellemzően 500-1500 J/kg közé növekszik a késő délutáni, esti órákra, de a határvidéken 2000 körüli értékek is előfordulhatnak. Másutt  ennél lényegesen szolidabb a labilitás mértéke. Nagymértékben növeli a bizonytalanságot, hogy az ECMWF-ben jellemzően 500-600 J/kg alatt marad a labilitási energia. Ezekhez az értékekhez többfelé 20 m/s feletti 0-6 km-es és 12-20 m/s-os 0-3 km-es nyírás tartozik. Látható, hogy ez esetben az életképes cellák területét a kellő labilitási energia és a még nem túl nagy nyírási értékek jelölik ki. A 0-3 km-es helikalitási értékek is támogatják a szupercellás zivatarokat (jellemzően 100-250 m2/s2, az ECMWF-ben jóval kevesebb). A 0-1 km-es SREH a GFS-ben délnyugaton 25-125 m2/s2 közé emelkedik, miközben a felhőalap késő délutánra, estére igen alacsonyra kerül (600-800 m körül). A 0-1 km-es szélnyírási értékek 7 m/s körül alakulnak a nap második felében. Emiatt bár a valószínűsége kicsi, de nem zárható ki mezociklonális tornádó sem. Délután és este az alsó szinteken határozott összeáramlási zóna (valószínűleg a frontális konvergencia délkeletebbre húzódik) is megjelenik, amely erősíti a mélykonvekciót.  A nap második felében jelentős középszintű háttéremelés és magassági divergencia is segíti a cellák képződését.

Veszélyforrások:

• szélvihar: szupercellához kötötten lokálisan előfordulhat 90 km/h fölötti széllökés, emellett a kiszáradás is jelentős (Dtheta E: ~20 fok) főként a konvergencia délkelti oldalán
• jégeső: szupercellában esetleg 2-4 cm körüli jég előfordulhat, főként a délnyugati határ mentén (bár ez is nagyban függ a létrejövő labilitási energiától)
• felhőszakadás: bár az erős áramlás miatt viszonylag gyors lesz a cella-áthelyeződés, de az elmúlt időszakhoz képest hűvösebb profil, és az ehhez tartozó magas (néhol 34-36 mm körüli, ECMWF természetesen szárazabb) kihullható víz egy-egy intenzív cellában okozhat 25-30 mm körüli csapadékot
• tornádó: rendkívül kis valószínűséggel előfordulhat

Megjegyzés:

A helyzet kulcsa a labilitás mértéke, ill. annak hiánya lehet a viszonylag nagy nyírású profil mellett, mindezek fényében az 1-es fokozatú jelzés kerül kiadásra. Az is elképzelhető, hogy az érdemi események a határon kívülre szorulnak.