Az ország keleti felében szupercellák, MKR-ek

Fokozat: 

Az országban az elmúlt nap konvektív eseményeit okozó, hullámzó front a konvektív analízisek szerint jelenleg a Duna-Tisza közén tartózkodik, és a nap folyamán lassan halad kelet felé. A front előterében szállítószalag található, ami nyugati irányba visszahajlik és felsiklik a frontra az ország északi részén, emiatt főként itt állhatnak elő alkalmas feltételek heves zivatarok kialakulására. 

A nap folyamán tekintélyes labilitás (2-3000 J/kg körüli talaj alapú CAPE, és 1000-1500 J/kg körüli MLCAPE) halmozódik fel, ami a front visszahorpadása miatt leginkább az ország keleti kétharmadának északi részén kerülhet nagyobb átfedésbe a megnövekvő (15-20 m/s-os) 0-6 km-es szélnyírással. Továbbá ezeken a területeken tűnik elégségesnek a nedvesség és itt várható a legkisebb mértékű konvektív tiltás. A front konvergenciája valamint az orográfia várhatóan itt robbantja be leghamarabb a zivatarokat, amelyek a már említett szélnyírás-labilitás reláció miatt könnyen szupercellává fejlődhetnek. Ugyanakkor az erőteljes szállítószalag valamint a több szinten is közeledő örvényesség miatt a zivatarok hajlamot mutathatnak az összeszerveződésre, így MKR kialakulására is komoly esély van. Mivel a szállítószalag a modellek alapján az éjszakai órákban is az ország keleti, északkeleti területei felett marad, továbbá magasszintű jetdivergencia és középszintű örvényesség advekció formájában erőteljes emelés is realizálódik, ezért szervezett konvekcióra az éjszaka első felében is számítani kell. A nagy kihullható víz értékek (44 mm) valamint a határozott szállítószalag profil következtében nagyobb méretű MKR is kifejlődhet az éjszaka első felében, ami akár az MKK méretkritériumait is teljesítheti.

A szintén labilisnak várt Alföld déli részén a nap első felében a nedvesség hiánya és a komolyabb (100-200 j/kg-os, vagy a feletti) konvektív tiltás lehet gátlója a konvekciónak, az idő előrehaladtával (késő délután, esti órákban) azonban arra a térségre is határozott nedvességadvekcióval számolnak a modellek, továbbá a jetdivergencia és az örvényesség érkezésével intenzív emelésre is van kilátás, így később, mint az északi területeken, de ott is megindulhat a zivatarok kialakulása, sőt, MKR kialakulására ott is mutatkozik esély.

A várható heves események:

- szélvihar: nagy deltaThetaE értékek (20-22 Celsius fok) miatt lokális downburstök környezetében 90-120 km/h-s, vagy 120 km/h-t meghaladó széllökések előfordulhatnak

- jégeső: a 0 fokos nedves hőmérséklet optimális magassága és a szupercellás konvekció, valamint a nagy labilitás miatt 2-5 cm-es jegek kialakulhatnak, de intenzívebb szupercellában 5 cm felett sem kizárt

- tornádó: leginkább az északi területeken van erre esély, mivel a front visszahorpadása miatt ott realizálódhat nagyobb mértékű alacsonyszintű szélnyírás, és a felhőalap is ott várható a legalacsonyabbnak

- felhőszakadás: a nap folyamán esetlegesen kialakuló MKR következtében különösen a hegyvidéki területeken hirtelen árvizek jelenhetnek meg, ugyanakkor az éjszakai zivatarrendszer a magas kihullható vízmennyiségével is komoly veszélyforrást jelent ilyen szempontból

Összefoglalva: A mai nap folyamán elsősorban az Északi-középhegység keleti felében valamint az Alföld északkeleti felében lehet számítani a déli órákat követően heves konvekció (szupercellák illetve zivatarrendszerek) kialakulására, amelyeket lokális szélvihar és felhőszakadás, nagyobb méretű jég, valamint akár tornádó is kísérhet. A Dél-Alföldön a nedvesség hiánya és a magas konvektív gátlás miatt várhatóan később, de szintén megjelenhetnek heves zivatarok. A zivatartevékenység az ország keleti felében főként az éjszaka első felében tovább folytatódik, ekkor viszont már a felhőszakadás lép elő elsődleges veszélyforrássá.