Szignifikáns heves szupercellák bizonytalansággal

Fokozat: 

Összefoglalva:

Az idei év eddigi legkomolyabb szupercellás helyzete van kibontakozóban az ország déli és keleti tájain, mely potenciálisan magában hordozza a több helyen is előforduló, szignifikáns heves kísérőjelenségekkel (> 120 km/h-t szélviharok; akár 5 cm-t elérő és/vagy meghaladó jégszemek) felvértezett izolált szupercellák létrejöttét. A helyzet azért jócskán hordoz magában bizonytalanságot (nedvesség!), így az események kimenete akár még a nullához is konvergálhat. Ennek ellenére a konvektív helyzet indokolja a 2-es kategória kiadását!
 
Részletezve:

*Kiegészítés*
A modellek által (ECMWF, AROME, WRF, és részben a GFS) nem várt hajnali, reggeli MKR és az ahhoz kapcsolódó konvergenciák/zivataros hideg légtömeg teljesen felboríthatja a mai nap eseményeinek lefolyását! Könnyen lehet, hogy a rendszer előterében a reggeli, délelőtti órákban már kipattannak az izolált szupercellák és/vagy maga az MKR vonul végig (akár regenerálódva) beágyazott szupercellákkal az országon!

A középpontjával Lengyelország felett áthaladó, délkeleti irányba gyorsan áthelyeződő kompakt rövidhullámú, magassági teknő közelíti meg hazánkat a déli órákban. Bár ez a troposzférikus impulzus és az azt délről szegélyező ciklonálisan görbült jet streak az idő előrehaladtával gyorsan gyengül, az ezekhez tartozó dinamikus tényezők (pozitív örvényességi advekció, jet divergencia) még így is bőven elegendő (extra) táptalajt biztosítanak a légkörben meginduló feláramlásoknak. Az események egyik kulcskérdése, hogy végül milyen közel, milyen erősséggel és a többi paraméterrel milyen átfedésben éri/közelíti meg hazánkat az említett peremháborgás. A teknővel összefüggésben kicsit előre sietve a felszínen egy gyenge „hidegfront” is érkezik, melynek déli szakasza az Alpokra felfeküdve egy kvázi stacioner (ECM-ben „markánsabb” áthelyeződés) NY-K tengelyű tartós és erős nedvességkonvergencia zónát (nyugati területeinkre is benyúlva, olykor kissé hullámozva) is kialakít. Az ország keleti, északkeleti felén hasonlóan erős konvergencia épülhet ki. Könnyen lehet, hogy ez utóbbi lesz az események fő mozgató ereje.

A felhalmozódó labilitás helyenként roppant magas értékeket vesz fel, melynek térbeli elrendeződése a két nagy globál modell szerint némi eltérést mutat, ám várhatóan a Balaton-Bükk tengelytől délre, délkeletre akár a 2500-3000 J/kg-ot is elérheti az SBCAPE. A „dráma királynő” GFS valószínűleg ismét túlbecsülheti a harmatpontokat, így kétséges, hogy mennyire realizálódik az általa prognosztizált szcenárió. A front tengelyében és némiképp már az előterében is elegendő lehet a 0-3 km-es RH, azonban sok helyen a nedvesség hiánya is könnyen gátló tényezőként funkcionálhat majd.  Az energia felszabadulását, azonban némi záróréteg („loaded gun”) is visszafogja majd, de ez elegendő emeléssel könnyen átszakadhat majd.

A részben ránk húzódó jet streak (500 hPa) és az alacsonyabb szintek áramlási mezeje már jelentős mértékben megnöveli a 0-6 km-es szélnyírást, mely az ECM-ben a labilitással átfedésben a 20-25 m/s-ot is eléri. A GFS-ben kicsit árnyaltabb a kép, hiszen az csak a keleti, északkeleti területeink fölé ad hasonlóan erős értékeket (DNY-on 15 m/s körül). Mindezek ellenére a helyzet komoly szupercellás konvekció lehetőségét vázolja fel, mely jellemzően izolált mintázatot ölt majd!
Egy másik kritikus pontja az előrejelzésnek a 0-3 km-es és a 0-1 km-es helikalitás mértéke, valamint az LCL szintje. Az ECM a GFS-sel ellentétben roppant magas SREH értékekkel számol (300-400 m2/s2 0-3 km SREH ; kelet-északkeleti megyékben 250! m2/s2 0-1 km SREH), ami már igen komoly tornádópotenciált jelent egy alacsonyabb LCL szint esetén. Ám ez utóbbinak a várható magassága erősen limitáló tényező lehet.

Keleten, északkeleten a 20 m/s közelébe is felszökő 0-3 km-es nyírás, akár az egyedi cellás bow echók (HP) kialakulását is támogatja, melyek a 20-22 °C-os DThetaE (esetleg DNY) értékek mellett már komoly szélviharok lehetőségét is előrevetíti. E szélviharokat az ország déli és délnyugati részeiben sem lehet kizárni.
 
 A legkomolyabb zivatarok várhatóan a már említett Bükk-Balaton tengelytől délre várhatóak, melyek megjelenését a legtöbb modell a déli, kora délutáni órákban várja. Persze az időzítésben is vannak jócskán bizonytalanságok. DNY-on még az esti órákban is van esély 1-2 szupercella megjelenésére.
 
Veszélyforrások:

• Szélvihar: Legkomolyabb kockázatot a nap folyamán ezek hordozzák magukban. A középszintű kiszáradásnak köszönhetően az erősebb szupercellákat (bow echós HP sc-k kitüremkedéseinél) akár 110-120 km/h-t meghaladó szélrohamok is kísérhetik.
• Jégeső: A viszonylag már magas NH szint ellenére az 5 cm-t is elérheti/megközelítheti a jégszemek átmérője.
• Felhőszakadás/villámárvíz: Viszonylag gyors cellaáthelyeződésnek köszönhetően csak kis valószínűség mellett alakulhatnak ki villámárvizek, de kizárni nem lehet őket teljesen.
• Mezociklonális tornádó: A helyzet egyik nagy kulcskérdése! Az ECM alapján könnyen benne lehet a pakliban, DE (!) az LCL szintje és a túl erős leáramlások (RFD) könnyen ellehetetleníthetik kialakulásukat.

 
Megjegyzés: A jelentős modell inkonzisztencia rendkívül kiszámíthatatlanná teszi a helyzetet, így az előrejelzés futásról futásra is változhatna. Az események akár a nulla, akár a hármas fokozat felé is elbillenhetnének. Könnyen lehet az is, hogy Erdélyben és Délvidéken lesz az események csúcspontja!