Újabb bizonytalan helyzet front előtti, illetve frontális konvekcióval

szupercella.hu képe
Fokozat: 

Nyugat-Európa felett egy hatalmas kiterjedésű teknő analizálható, amely tengelyével a következő 24 órában kelet felé mozdul. Előoldalán egy hullámzó frontrendszer található, aminek előterében egy viszonylag nehezen azonosítható, több ágú meleg nedves szállítószalag helyezkedik el. A rendszer peremén igen erős áramlású zóna húzódik – mind a közép, mind a felső troposzférában - amiben délnyugatról északkelet felé helyeződve különböző erősségű peremháborgások lépnek fel. A mai konvektív események jellemzően két fázisban zajlanak majd le. Az érkező front előtt, illetve arra párhuzamosan egy összeáramlás húzódik, ami a nap folyamán fokozatosan délkelet felé helyeződik. Ennek vonala a jelenlegi analízis térképek alapján az északnyugati országrész felett helyezkedik el, de mostanra némiképp átterjedt az Északi-Középhegységre is. Az előrejelzésekben nagyjából a Szentgotthárd-Sátoraljaújhely vonalig juthat el délutánra, amely mentén számítani lehet akár egy-egy szupercella kialakulására is megfelelő nedvességi viszonyok esetén. Azt meg kell jegyezni, hogy az előrejelzéshez képest már most valamivel délebbre helyezkedik el. Második hullámként a késő délutáni, esti órákra megerősödő hidegfront mentén, illetve az ott fellépő rendkívül erős kényszerhatások következtében északnyugatról akár egy vonalas zivatarrendszer kiépülésére is számítani lehet, amely ugyancsak heves kísérőjelenségekkel járhat. MEGEMLÍTENDŐ TOVÁBBÁ, HOGY MINDKÉT ESEMÉNY ELŐREJELZÉSE MEGLEHETŐSEN BIZONYTALAN KÉPET MUTAT A MODELLEK ALAPJÁN, TEHÁT AZ ELŐREJELZÉS MAGAS KOCKÁZATTAL BÍR! Mindkét modellben az látszik, hogy napközben az ország nagy részén, az erősödő MNSZ ellenére meglehetősen kevés nedvesség áll rendelkezésre, kivétel ez alól nyugat, északnyugat és részben észak-északkelet. Elmondható, hogy a GFS most is kissé nedvesebb, amíg az ECMWF szárazabb és benne inkább csak az említett határvidékek közelében van megfelelő nedvesség a front előtti konvergenciához köthetően. Az esti óráktól az érkező markáns hidegfront következtében természetesen jelentősen növekszik a nedvesség is. Elmondható továbbá, hogy mind a front előterében, illetve később azzal átfedésben északnyugaton, északon és északkeleten 34-38 mm-es kihullható vízmennyiségek vannak. A szélnyírási viszonyokat (0-6 km) vizsgálva egyértelműen az északnyugati országrész a preferált, itt helyenként 20-25 m/s-os értékek is előfordulnak, míg az ország déli, délkeleti részein jellemzően 10 m/s alatt marad. Északon általában 12-18 m/s körüli értékek fordulnak elő az előrejelzett labilitással megfelelő átfedésben. A helikalitási viszonyok rapszódikus képet mutatnak attól függően, hogy melyik modellt tekintjük. A 0-3 km-es SREH a GFS-ben még a front előtt 100-150 m2/s2 körül van, az ECMWF-ben viszont északnyugaton néhol 250 körül alakul. Összességében elmondható, hogy a front előtti labilitás főleg az Északi-Középhegység mentén kerül megfelelő átfedésbe a magasan szélnyírásos területekkel az ECMWF alapján, amíg a GFS ezekre a területekre némiképp pesszimistább szélnyírási profilt mutat (10-12,5 m/s 0-6 km), illetve területileg is eltérő labilitási képpel számol, tehát a két modell között jelentős eltérés lép fel ezekben a paraméterekben. Az északon helyet foglaló konvergencia felett továbbá 700 hPa magasságban egy masszív jet stream is helyet foglal, ami tovább javítja a szélnyírási körülményeket. A GFS-ben továbbá a labilitás vonala mögött haladhat a szélnyírás, amiben némiképpen északnyugaton lehet átfedés, de a 700 hPa-s masszív szélnövekmény itt is jelen lesz. Összefoglalva tehát főleg az ország északnyugati-északi felében van meg a lehetőség front előtti (akár szupercellás) konvekcióra. A meglehetősen száraznak mondható légrétegződés következtében megnő az ekvipotenciális hőmérséklet gradiense, amit az ECMWF-ben az északi területeken megnövekedő 14-18 fokos delta Theta-E értékek prezentálnak. Ez a potenciálisan heves széllökéseket okozó nedves downburstökhoz, illetve zivataros kifutószelekhez már elégséges. Bizonyos modellek az északi konvekció esélyét a határainkon kívül mutatják, vannak azonban olyanok is, amik még bőven határon belülre adják. A közép- és magasszintű örvényességi maximumok ill. divergencia mezők előrejelzésének tekintetében az eddigi paramétereknél valamivel jobban hasonlít egymásra a két globál modell. 15 és 21 UTC között az ECMWF-ben erősebb, míg a GFS-ben valamivel gyengébb örvényesség-advekció zajlik, az ECMWF-ben magasszintű (300 hPa-os) divergenciával megspékelve a nyugatról érkező magassági jet stream kilépő zónáján. Az ECMWF esetén mindez döntően a frontális konvergenciát erősítené, míg a GFS esetén a konvergencia már kevésbe lenne fedésben az említett kényszerhatásokkal. A fronton kialakuló zivatarok a középszintű jet (700 hpa-on általában 17-23 m/s ) és a nagytérségű emelés miatt akár egy jól szervezett, gyors mozgású rendszerré fejlődhetnek. Elmondható továbbá, hogy a front mentén kialakuló rendszer főként a Dunántúlon lehet hevesebb (azon belül is északnyugaton), illetve az ott előforduló elsődleges veszélyforrás az intenzív kifutószél lehet. Veszélyforrások: - felhőszakadás: a front előterében húzódó konvergencia és a frontvonal mentén található magas kihullható vízmennyiségek (34-38 mm) következtében nem zárható ki rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék (30 mm felett) - intenzív kifutószelek: az esetleges szupercellákhoz köthetően, illetve a meglehetősen száraz légrétegződés következtében előfordulhatnak 90 km/h-t meghaladó széllökések. Az esti órákban érkező hidegfront mentén esetlegesen kialakuló rendszer is okozhat nagyobb területeken 90 km/h körüli vagy a feletti széllökéseket, mivel a front közvetlen környezetében erőteljes (helyenként 20 m/s feletti) középszintű jetek helyezkednek el. - jégeső: főleg északon az esetleges szupercellákhoz köthetően előfordulhat 2 cm feletti jégátmérő Összefoglalás: A front előterében húzódó összeáramlási vonal mentén elégséges nedvesség és labilitás halmozódhat fel zivatarok kialakuláshoz. Bár a modellek előrejelzése meglehetősen bizonytalan képet fest, de mindezt összevetve nem zárható ki északnyugaton-északon szupercellás konvekció (legnagyobb eséllyel az Északi-Középhegység területein), amihez társulhat felhőszakadás, intenzív kifutószél, illetve nagy méretű jég. Az esti órákra az északnyugaton megerősödő hidegfront mentén fellépő masszív kényszerhatások következtében egy vonalas jellegű zivatarrendszer is kialakulhat, aminek a fő veszélyforrása a nagy területen előforduló 90 km/h körüli vagy azt meghaladó kifutószél lehet. A fronthoz kapcsolódó rendszer főként a Dunántúlon lehet hevesebb, illetve azon belül is észanyugaton okozhat nagyobb területeken heves széllökéseket. AZ ELŐREJELZÉS BIZONYTALANSÁGA KIEMELTEN MAGAS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MODELLEK ELTÉRŐNEK MUTATKOZÓ PARAMÉTEREI KÖVETKEZTÉBEN! A MEGFELELŐ PARAMÉTEREK - MINT AHOGY IDÉN MÁR SOKSZOR - CSAK SZŰK TERÜLETEKEN VANNAK MEGFELELŐ ÁTFEDÉSBEN. A lehetséges események miatt 1-es fokozatú konvektív előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak az északon lehetséges szupercellás konvekció, illetve az északnyugati területeket érintő rendszerhez kapcsolható heves (akár 90 km/h-t meghaladó) széllökések miatt.

Érvényesség vége: 
2011, június 19 - 23:39

Élő viharvadászat

Konvektív előrejelzés

Convective forecast

Köszönjük!

Támogasd a
Viharvadászok Egyesületét
adód 1%-ával!

Adószámunk: 
18033108-1-03

Részletekért kattints!

Zivatar valószínűség a következő órákban

+0h+3h+6h

Navigáció

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Copyright

Az oldalon található minden tartalom (szöveg, kép, videó) - kivéve ahol a feltüntetett forrás ettől eltér - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület hozzájárulása szükséges.

info@szupercella.hu