LP szupercella vajúdások, majd légzuhatagos zivatarsorozat
Igéretes, de bizonytalan helyzetnek nézett ki a tárgynap. Elképesztő labilitási paraméterek mutatkoztak, ám a nedvesség limitáló tényezőnek mutatkozott. Bíztató momentum volt, hogy kora délután megérkezett az ország északi határai mentén vouló zivatarrendszer hűvösebb és nedvesebb levegőjét meghozó keleti szél, ami a modellek által jelzettnél jóval délebbre nyomult, így egyrészt nedvesebb volt a levegő, másrészt a déli széllel találkozva konvergenciavonalat épített fel, jó irányban. Délután először tőlünk északkeletre, az időben előre haladva egyre közelebb, később felettem is fejlődtek ki erősen dőlt, zavartalan feláramlású, ám a nedvesség hiánya miatt erőtlen zivatarcellák. Ezeknek magas felhőalap, gyorsan növekvő mammás üllő, radaron megjelenő magas reflektivitású, ám a földet harmatosan elérő csapadék volt a jellemzője, amelynek a lábát a gyakran erős lökésű keleties szél elhajlította. 3-4 ilyen LP szupercellás próbálkozás fejlődését-vajúdását is végigkísértem, az egyikből rövid ideig csökevényes falfelhő is kialakult, illetve középszintű felhőtölcsért is produkált, jelezve a légtest helikális mivoltát.
Ezekkel párhuzamosan a Tisza vonalában tevékenykedő rock hard konvekció is magára vonzotta tekintetem, csodálatos feláramlási tornyok sütteték magukat a júliusi nyárest laposodó napfényében.
Miután az LP műsor lezárult, átmeneti nyugalom következett, ám 20:00 körül már látszott a délnyugati "dög" hatalmas túlnyúló csúcsával megkoronázott üllője a horizonton, sejthető volt, hogy a még messzegésben tevékenykedő "nagykirály" segít megfelelően felhasználni a felgyülemlett konvektív energiát, és talán ő a csírája annak a zivatarrendszernek, ami az este folyamán végigtarol a Dunántúl keleti felén, majd rajtunk (hát így lett).
Este 9 előtt ellepték az eget először apró, majd egyre nagyobb castellanusok, és a közeledő délnyugati zivatarrendszer egyre sűrűbb villámlásait lehetett látni. 21:30-tól már a korajzolódó peremfelhőzet és a brutális villámaktivitáson volt a hangsúly, majd 22:10 körül megérkezett a zivatar, rögtön 80-90 km/h körüli széllel és falszerűen érkező esővel, amelybe jég is keveredett, 2 alkalommal komolyabb légzuhataggal, az egyik nyugati felől, a másik pedig déli széllel, 90km/h körüli szélsebességgel, mindkét légzuhatagot néhány 10 m-re lecsökkenő látótávolság, cseresznye-borsó nagyságú jég kísérte. Kiemelten jellemző volt a sűrű villámtevékenység (akár másodpercenként 3-4 villámlás is) szinte mind felhő-felhő.
Éjfél környékén megérkezett a második hullám is, szintén 70-80 km/h körüli széllel és felhőszakadásszerű csapadékkal.
