Keleten lehetséges felhőszakadások, északkeleten esetleg szupercella

Szinoptikus helyzet, összefoglalás:

 

Hazánktól délkeletre egy markáns ciklon helyezkedik el, amely több hullámban szállít nedves levegőt okozva ezzel országos viszonylatban jelentős csapadékot. Csütörtök napközben a ciklon középpontja fokozatosan közeledik, miközben K-DK felől akadálytalanul áramlik az enyhe, nedves levegő alacsonyabb szinteken. Ezzel párhozamosan a magas légkörben jelentős hidegadvekció járul hozzá a légköri labilitás megjelenéséhez, ami zivatarok kialakulásához vezet majd a ciklon nyomási peremhullámain létrejövő, helyileg nehezen előrejelezhető konvergenciákon. Elsődleges veszélyforrásként a lehetséges összeáramlások vonalán újratermelődő zivatarok tekinthetőek, amik az arra párhuzamos cellaáthelyeződéssel okozhatnak felhőszakadásokat, megfelelő terepviszonyok esetén pedig villámárvizet. A ciklon középpontjától távolodva a cellák struktúrájára egyre inkább hatással lehet a növekvő szélnyírás, így még akár szupercellás konvekció is előfordulhat (ÉK, É-alföld). Elegendő besugárzás mellett pedig egy-egy nem mezociklonális tuba esetleg tornádó lehetősége is benne van a pakliban. Modellfutásról modellfutásra változó mértékű labilitással lehet számolni, ami elég bizonytalanná teszi az előrejelzést, de  összességében elmondható, hogy a labilitás keletről nyugatra csökkenő mértékkel jelenik meg, így a konvekció mértéke és mennyisége is ezzel csökken egyenes arányban.

 

Részletezve:

 

Minden magas légköri esemény azon dolgozik, hogy a ciklon mozgási sebessége lassuljon, illetve középponti nyomása csökkenjen egészen csütörtök reggelig. Azt követően bár emelkedni fog a középponti nyomás, de annak áthelyeződését tekintve továbbra is lassan felfelé kanyarodó útvonal lesz jellemző. Számunkra ez azért fontos, mert az országunk felett sűrűsödő nyomási gradiens további viharos, helyenként orkán erejű széllel jár majd a Dunántúlon, illetve részben ÉK-en, és csak lassan nyugat felé helyeződő csapadékrendszerrel lehet számolni a ciklon okklúziós frontja mentén.

Nagyon érdekes továbbá, hogy a középszinten lefűződő hidegörvény kialakulása után az erőteljes áramlás annak középpontja köré tekeri az északról érkező hideg levegőt, így a konvekció szempontjából érintett területek délkeletről kapják középszinten a hidegadvekciót, amivel párhuzamosan ugyancsak délkelet-keletről érkezik a nedves, enyhe levegő alacsonyszinten.

A ciklon környezetében markáns nagytérségi emelőhatások segíthetnek létrehozni rendszerekbe szervezett zivatarokat, amik intenzitása természetesen nagyban függ a labilitás tényleges mértékétől, amit a GFS és ECMWF egyaránt 500-600 j/kg sbCAPE értékig valószínűsít határaink közelében, viszont középszinten ettől jóval nyugatabbra is  kiterjedhet a lifted index negatív tartományának területét megnézve. Sőt a Tiszántúl felett egy meleg, nedves szállítószalag jelenléte is analizálható az ekvipotenciális hőmérséklet és relatív topográfia együttes térképén, amiből sejteni lehet, hogy a határainkig tartó sbCAPE után sem áll meg a konvektív élet.

 

A legizgalmasabb és egyben legbizonytalanabb kérdés, hogy a labilitás felett egyre inkább észak felé kiszoruló szélnyírás képes lesz e szupercella létrehozására? Előreláthatólag erre főleg az északkeleti csücsökben, illetve az Alföld északi részein van csekély lehetőség.

 

Veszélyforrások:

 

- felhőszakadás, villámárvíz

- jégeső (1-1,5 cm, intenzív esetben 2 cm körül)

 

Megjegyzés:

 

Ebben az összetett időjárási helyzetben a labilitás nehéz becslése miatt az átlagostól bizonytalanabb az előrejelzés beválása, illetve a paraméterek is határon vannak a heves események szempontjából, így nullás előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak.

 

 

Készült: 2014.05.14. 23:13

 

Készítette: Országos Meteorológiai Szolgálat és Viharvadászok Egyesülete (Anarki)