Még egy „nullás” nap

Fokozat: 

Összefoglalás:
 
Bár a hőhullámot okozó magassági gerinc tengelye kissé keletebbre helyeződött, továbbra is ez alakítja időjárásunkat. Az elmúlt napokban felhevült medencénkben a talaj közelében sekély alacsonynyomású centrumok jöttek/jönnek létre, amelyek az épp elégséges nedvesség elérése esetén segítik a konvekció minél erőteljesebb kibontakozását, így a száraz termikek és Cumulus humilisek mellett főként egycellás, esetleg gyengén szervezett multicellás zivatarfelhők is létrejöhetnek néhol. Emellett a többszázezer éve alaptartozékként jelenlévő orografikus emelőhatás ma is megmarad, így a gomolyok, majd az esetleges zivatarfelhők nagyobb eséllyel azokon a helyeken jelenhetnek meg, ahol az említett hatások (alacsonyszintű  konvergencia, orografikus emelés, elegendő nedvesség ) együttesen jelen lesznek.
Az elmúlt napokhoz hasonlóan továbbra is a nedvesség ill. annak hiánya lehet a fő kerékkötője a zivatarok létrejöttének.
 
  
Részletezve:
 
Érdemi szélnyírás és a nap nagy részében nagytérségű határozott háttéremelés (késő délutántól, estétől északnyugat felől középszinten nem túl erős örvényesség advekció valószínű) hiányában döntően a ma is impozáns labilitási energia (keleten helyenként 2000 J/kg fölöttti), alacsonyszintű nedvesség és a regionális konvergenciák átfedési területeire koncentrálhatunk. Az esti órákban érkező bizonytalan erősségű nagytérségű emelőhatás segítheti a cellák létrejöttét, de a nedvesség szerepe itt is erősen korlátozza az esélyeket, mindenesetre nem zárható ki, hogy az éjszaka első felében néhol még kialakuljon zivatar. Az orografikus konvergenciát leszámítva, ma főként a keleti tájakon (Tiszántúl, Északi-középhegység) lehet megfelelő összeáramlás (estétől azonban már a nyugati határvidéken is). Ehhez társul elsősorban a keleti országrészben, másodsorban a nyugati, esetleg délnyugati határvidéken már elegendő (50-60% körüli) nedvesség az alsó 3-4 km-en ahhoz, hogy a feláramlás ne akadjon meg a látens hőfelszabadulás hiánya miatt. A kihullható vízmennyiség (32-36 mm) a meleg légkörben annyira nem tűnik extrémnek, de a lassú cellaáthelyeződés miatt egy-egy intenzívebb gócban felhőszakadás előfordulhat. Az előrejelzett nagy labilitás energia ellenére, melynek jelentős része esik a jégnövekedési zónába, a nagyobb jégméret ellen szól a kis szélnyírású környezet, illetve a viszonylag magasra húzódó 0 fokos nedves hőmérséklet is, így 2 cm körüli jégméret csak kis valószínűség mellett fordulhat elő. Mindemellett a száraz profil továbbra is jelen van, ez a pszeudo-temp görbéken és számszerűsítve a Max Delta ThetaE (néhol 20-22 fok fölött) ill. a harmatpont deficiten (18-20 fokos különbség) is látható. A leáramlás erősségének becslésére használt DCAPE az elmúlt napokhoz hasonlóan nagy területen 800-1000 J/kg körüli értéket vesz fel. Mindezek támogatják főként a leépülő fázisban lévő celláknál a hevesebb kifutószeleket ill. a légzuhatagokat.
 
 
 
 Veszélyforrások:
 
 -  felhőszakadás: a lassú cellaáthelyeződés miatt lokálisan nagy mennyiségű (>30 mm) csapadék hullhat, amely a domb- és hegyvidéki területeken villámárvizet okozhat.
 
 -  szélvihar: a száraz profil miatt létrejöhet kis területen viharos erejű kifutószél vagy légzuhatag (szélsőséges esetben akár 90 km/h körüli vagy a fölötti széllel) főként a leépülő fázisban lévő celláknál.
 
-   jégeső: kis valószínűséggel 2 cm körüli átmérőjű jég előfordulhat.
 
 -  tuba/tornádó: mezociklonális tuba/tornádó nem várható. Roppant csekély valószínűséggel nem mezociklonális tuba vagy tornádó előfordulhat. 
 
 
Megjegyzés: A helyzet a tegnapival összehasonlítva szárazabb képet mutat, így elképzelhető, hogy kevesebb helyen alakul ki zivatar, sőt nem zárható ki az sem, hogy országon belül nem jön létre egyetlen intenzívebb cella sem. Emiatt a 0-s fokozatú jelezés került kiadásra.