Főként multicellák, majd MKR helyenként hevesebb eseményekkel

Fokozat: 

 
Helyzetkép:
 
A mai nap a tegnapi konvektív események folytatásaként értelmezhető. A Brit-szigetektől az „olasz csizmáig” húzódó teknő déli részén a lefűződött magassági hidegörvény alig változtatja helyét. Ennek előoldalán továbbra is megtalálható egy határozott MNSZ profil, ill. a különböző kiváltó okok miatt több hullámban és több szinten érkező pozitív örvényesség az áramlási mezőben, amely jelenleg is több konvektív tömböt hozott létre. A tegnap még jobbára délies közép- és felsőszintű vezetőáramlás ma már délkeletire vált, és veszít erősségéből, főként a középső szinteken, sőt a nap második felében a 300 hPa körül jelenlévő jet is kiszorul délnyugat felé az országból.  
 
 Részletezve:
 
A nedvességi viszonyokat tekintve hasonló a kép a tegnapihoz a Dunántúlon nagy nedvességű a profil, amely kelet felé fokozatosan szárad. A kihullható víz nyugaton helyenként 30 mm körüli, amely elég tetszetős a viszonylag hűvös légkörhöz képest. Főként a délkeleti tájakon van határozottabban száraz profil amely megjelenik mind a delta ThetaE mind a harmatpontdeficit mezőkben, ez a délkeleti alapáramlással a nedvesebb és labilisabb területek felé szállítódik. A labilitási energia a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén ill. az északi megyékben modelltől függően általában 600-1200 J/kg között alakul, néhol 1500 közelébe is felszökik. A 0-6 km-es szélnyírás jellemzően 7-12 m/s közötti a kellően nedves és labilis térségek fölött, bár a nap második felére a modellek 15 m/s körüli, sőt a fölötti értékeket is jeleznek, de ezt feltehetően az addigra a modellek által „kitermelt” konvektív tagok áramlásmódosító hatása okozza, ez az egyik fő bizonytalansági tényező. Az alacsonyabb szintű szélnyírási, helikalitási és kompozit paraméterek nem igazán támogatják szupercellák létrejöttét. Feltehetően a multicellás konvekció lesz a domináns, persze vannak különbségek a modellekben, így főként marginális szupercella nem zárható ki. Esetleges tornádót a nyugaton viszonylag alacsonyabban lévő felhőalapok támogatnának, de a 0-1 km-es nyírás meglehetősen alacsony (jellemzően 7-8 m-s alatti), legalábbis az időszak nagy részében, bár a modellek estétől ebben is növekedést adnak főként délen. A 0-2.5 km-s nyírási vektorok részben kedvezőek lehetnek a kialakuló celláknak, amelyeket főként az örvényességi magok advekciója ill. a magassági divergenciák tehetnek rendezettebbé, amely akár több MKR-t is létrehozhat főként a nap második felében ill. estétől.   
 
 
 
Veszélyforrások:
 
- felhőszakadás: a meglehetősen nedves profil főként a Dunántúlon és a középső tájakon okozhat 30 mm-t meghaladó csapadékot
 
- jégeső: marginális szupercellában jól fejlett multicellákban lehet 2 cm körüli jég (főként kelet felé haladva), a viszonylag magas labilitás miatt, amelynek egy része a jégnövekedési zónába esik, nyugat felé haladva a relatíve hűvös profil inkább a több kisebb méretű jég mellet mintsem a nagyobb szemek mellett szól
 
- szélvihar: a kiszáradás miatt kelet felé haladva növekszik az esélye, néhol előfordulhat 90 km/h körüli széllökés akár kifutószélhez, akár légzuhataghoz kötötten
 
- tornádó: kicsi a valószínűsége, de a nap második felében főként a déli, délnyugati területeken nem zárható ki
 
 
Összefoglalva:
Bár a helyzet első látásra talán megérne egy 1-est, de a tegnaphoz képest jelentősen csökkenő szélnyírási viszonyok és a bizonytalansági tényezők miatt a helyzet 0-s fokozattal kerül kiadásra.