Hullámzó frontrendszer

Fokozat: 

Az utóbbi napok időjárását a Nyugat-Európa felett újra-újra felépülő közép-troposzférikus teknő előoldala határozta meg. Ez a mai napon sem lesz másképpen, azt leszámítva, hogy a térségben kiterjedt sekély ciklon lassú ÉK felé helyeződésével a tőlünk ÉNY-ra húzódó frontrendszer lassan ismét megközelít minket, szombat délutánra pedig átvonulhat hazánk felett. Ennek előterében viszont egy É-D irányú konvergenciavonal húzódik, ami jelenleg a Duna-Tisza közén terül el és a műholdképen jelenleg is nyomon követhető felhőképződést produkál, ez napközben fokozatosan kelet felé halad.

A mai eseményeket javarészt két folyamat határozza meg:

1. Egy 600-700 hPa magasságokon analizálható, kelet felé helyeződő rövidhullám előoldali éle húzódik felettünk (jelenleg nagyjából a Duna vonalában). Az örvényhez jelentős örvényesség-advekció társul, ami kedvező feltételeket teremthet zivatarok kialakulásához.

2. A kora este érkező hidegfronton pedig egy gyenge hullámvetés várható. Ez főként délnyugaton lesz hatással a konvekcióra. A front a hullámvetéssel párhuzamosan kissé lelassul, majd csak szombat délután-kora este hagyja el keleti határainkat.

A kelet felé haladó konvergencián, illetve a rövidhullám vezető élén fellépő nagytérségű emelőhatások hasznosíthatják az amúgy napközben 600-800 j/kg MLCAPE értékig emelkedő labilitást és a kényszerhatások jellegéből adódóan ezek átmenetileg vonalba is rendeződhetnek, illetve az örvény mentén is összeállhatnak. A tegnapinál kevesebb eséllyel, de kisebb mezoléptékű konvektív rendszerré is alakulhatnak.

Estére a délnyugati országrészben folyamatban lévő hullámvetés pedig ugyancsak felszabadít 400-600 j/kg labilitást.

A felettünk húzódó, több szinten aktív futóáramlások 12,5-15 m/s 0-6 km-es szélnyírást biztosítanak a fentebb felvázolt akciócentrumok környezetében, ami alapján nem zárható ki szupercellás konvekció. Erre északkeleten és délnyugaton lehet esély, ezen belül is elsősorban délnyugaton a délutáni, esti órákban, ahol magasabb szélnyírás mellett magasabb zivatarhoz képesti helikalitást használhatnak fel a kialakuló zivatarok (150 m2/s2 0-3 km-en).

Heves események főként szupercellák környezetében fordulhatnak elő, de északon és keleten egy esetlegesen összeálló zivatarrendszer okozhat lokálisan nagy mennyiségű csapadékot, ami megfelelő terepviszonyok mellett járhat villámárvízzel.

Veszélyforrások:

- felhőszakadás
- 2 cm-t meghaladó jégátmérő (főleg szupercellák környezetében)
- 90 km/h-t meghaladó kifutószél
- tornádó (elhanyagolható eséllyel)

Ősszefoglalás:

A mai napon elsősorban a Dunától keletre és délnyugaton lehet zivatarok kialakulására számítani. Egy-egy zivatar kisebb eséllyel máshol is előfordulhat. Északkeleten és délnyugaton lehetséges egy-egy szupercella kialakulása is, amiket kísérhet 2 cm-t meghaladó jég és/vagy 90 km/h-t meghaladó kifutószél.