Szupercella esély az Északi-Középhegységben

Nyugat-Európaban egy ÉK-DNY tengellyel elnyúló magassági teknő okoz hűvös és csapadékos időjárást, amíg a kontinens déli-délkeleti területein, egy gerinchez kapcsolódóan erőteljes melegadvekció gondoskodik a nyárias hőmérsékletekről. Hazánk valahol a kettő közötti ütközőzónában helyezkedik el, de jelenleg inkább a gerincekre jellemző időjárási körülmények uralkodnak. A két nagy légköri képzödményt talajszinten egy hullámzó frontrendszer válaszja el egymástól, amely Északkelet-Európától egészen a Földközi-tenger nyugati medencéjéig terjed ki. Ennek a hidegfronti szakasza húzódik az északi országrészhez közel és szerda délutánra konvektív eseményeket is okozhat annak környékén.

A szűk keresztmetszetet ebben a helyzetben a nedvesség jelentheti. Az ország legnagyobb részén csekély 0-3 km-es átlagos nedvességtartalom áll rendelkezésre, de ez észak felé haladva fokozatosan növekszik és a frontzóna környezetében mutatkozik a legmagasabbnak. A labilitás hasznosítása szempontjából ez nem valami jó h&´r, hiszen ennek köszönhetően 800-700 hPa magasságban várható a szabad konvekció szintje. Pedig a labilitás az ECMWF és GFS szerint is 600-1000 j/kg 0-100 mb MLCAPE értékre emelkedhet a kérdéses régiókban.

A magas konvektív tiltás és alacsony nedvességi viszonyok mellett a CAPE önmagában valószínűleg nem lesz elegendő a konvekció beindításához, viszont az orografikus hatások, illetve az értintő hidegfront mentén húzódó konvergencia mértéke meghatározó lehet ebből a szempontból. Jelen kimenetek alapján pedig valószínű, hogy ezek a tényezők beindíthatják a zivatarképződést. A teknő peremhelyzetnek köszönhetően pedig több szinten helyezkedik el futóáramlás környezetünkben, így a labilitással átfedésben 15-17 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás várható.

A zivatarok struktúráját tekintve így nemcsak multicellás, de szupercellás konvekció is előfordulhat. Az utóbbi mellett szólnak a front mentén 200 m2/s2 környékére emelekedő zivatarhoz képesti helikalitás értékek és a térségben előrejelzett jobbra görbulő hodográfok. Az esetleges szupercellák áthelyeződése, az amúgy nyugati átlagszélhez képest, északnyugati lesz, amely párhuzamos a várható konvergenciával, így egy-egy cella akár hosszabb ideig is életben maradhat. Egyéb esetben a front hátoldalán erős divergens légmozgások lesznek jellemzőek, amik nem kedveznek a hosszú életű celláknak.

Veszélyforrások:

- felhőszakadás: egy-egy szupercella környezetében előfordulhat hírtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék, ami megfelelő terepviszonyok mellett járhat villámárvízzel

- nagyméretű jég: ugyancsak szupercellák környezetében előfordulhat 2 cm-t meghaladó jégátmérő. A CAPE jelentős része várható a jégnövekedési zónában és a szélnyírásnak köszönhetően a hulló jegek nem a feláramláson keresztül hullanak alá

- intenzív kifutószél: főként szupercellák környezetében, de egy-egy multicellánál sem zárható ki 90 km/h-t meghaladó széllökés. A száraz légprofilból adódóan a csapadékhullásnál végbemenő párolgás erőteljes lehet, így intenzív leáramlások okozhatnak erőteljes kifutószeleket, akár microburst-öt.

Összefoglalás:

Északról egy hidegfront érinti hazánkat, aminek köszönhetően főleg az északi országrészben lehet számítani egy-egy zivatar kialakulására. A helyzet sajátosságából adódóan szupercellák kialakulására is számítani lehet, amiket kísérhet felhőszakadás, intenzív kifutószél és nagyméretű jég. Ezekre a nagyobb eséllyel az Északi-Középhegység területén és Sz-Sz-B megye keleti részén van lehetőség abban az esetben, ha az amúgy nagyon határeset nedvességi viszonyok elégségesek lesznek.

Megjegyzés:

Az események miatt 0-ás konvektív előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak, mert bár heves események előfordulhatnak, de az elégtelen nedvességi viszonyok és a másodlagos emelési tényezők (orográfia, konvergencia) erőssége sok bizonytalanságot hordoznak. A paraméterek együttállását ismerve ugyanis ezek, csak éppenhogy lehetnek elegek a heves konvekcióhoz.