Dunántúli zivatarok esetleges downburst-ökkel

Fokozat: 

Érvényes: 2012.07.04. 08:00-ig

Összefoglalás:

A Dunántúlra átmenetileg felfrissülés érkezhet egy nyugatról közelítő, hullámzó frontrendszernek köszönhetően, aminek környezetében fokozatosan töltődik a levegő nedvességtartalma. A folyamat következtében nyugatról zivatarok alakulhatnak ki, és ezeknek fő veszélyforrása elsődlegesen az intenzív kifutószél lehet. Az extrémnek mondható paraméterek alapján downburst-ök (heves légzuhatagok) is előfordulhatnak, amelyek akár szignifikáns heves szélviharral (120 km/h körüli széllökésekkel) is járhatnak. A modellek alapján számolni lehet egy-egy szupercella kialakulásával is, amik a heves események teljes spektrumát produkálhatják. A lehetséges események miatt 2-es konvektív előrejelzés kiadása indokolt.

Részletezve:

DNY-ÉK tengellyel egy nagy kiterjedésű magassági gerinc húzódik hazánk felett, amelyet javarészt stabil rétegzettségű, forró és száraz levegő tölt ki. Tőlünk nyugatra azonban egy teknő helyezkedik el, aminek peremén kisebb-nagyobb hullámok okoznak hidegadvekciót a magasban, labilizálva ezzel a légkört. A teknő előoldalán egy ciklonrendszerhez kapcsolódóan hullámzó front húzódik, ez csak nagyon lassan helyeződik kelet felé, de késő estére, éjszakára akár elérheti a nyugati határainkat is. A front környezetében fokozatosan növekvő nedvesség lesz jellemző, estére a kihullható víz mennyisége a 40-42 mm-es értéket is elérheti, illetve előterében egy meleg, nedves szállítószalag foglal helyet, amelynek egyik ága tengelyével a Nyugat-Dunántúl felett helyezkedik majd el délutántól. Az viszont szinte meghatározhatatlan, hogy a front milyen mértékben hatol be a Dunántúlra, mivel némelyik modell szerint még a határainkig sem jut el, némelyik alapján pedig a kelet-dunántúli térségig is hatolhat, de minden modell egyetért abban, hogy az érkező hidegfronti szakasz visszahullámzik és melegfront jelleggel távozik majd északnyugat felé holnap délig. A labilitási értékek mindenesetre elégségesek lesznek, még az ECMWF is 1500 j/kg feletti 0-100 mb MLCAPE értékekkel számol, azonban a szállítószalag jelenlétében jelen lesz némi konvektív gátlás is, ami visszafogja a konvekciót. A nyomási mezők alapján viszont elmondható, hogy konvergencia segítheti az emelést, de a lényegi konvekciót a közelben hullámzó front mozgása indukálhatja, illetve a teknő peremhelyzetben számolni lehet örvényesség-advekcióval is. Ami a szélnyírási profilt illeti, estétől északnyugatról 15 m/s körülire emelkedhet a 0-6 km-es szélnyírás, amely szűkebb területen a frontális emeléssel is átfedésbe kerülhet, így szupercellás konvekció lehetősége sem kizárható. A szállítószalag és a hullámzó front jelenléte támogatja a szervezettebb konvekció megvalósulását, amely mezoléptékű konvektív rendszerré is összeállhat. Ez jellegét tekintve eleinte lehet vonalas, később inkább cirkuláris. A kezdeti vonalas jelleget a front mentén fellépő kényszerhatások okozhatják, viszont a 0-2,5 km-es szélnyírás vektorok nem támogatják a tartós vonalba rendeződést, illetve a front megtorpanásával megszűnhet a vonalas jelleg. Ezek alapján napközben legfeljebb csak kis eséllyel és néhol, de késő estétől, éjszakától többfelé lehet zivatarokkal számolni a Dunántúlon, amiknek a következő veszélyforrásai lehetnek:

Veszélyforrások:

- felhőszakadás: a növekvő nedvesség hatására 40-42 mm-es kihullható vízzel számolhatunk az esti órákban, amely a nyugatról érkező fronttal párhuzamos és lassúnak mondható (5-6 m/s 0-6 km-es átlagszél vektor) cellaáthelyeződéssel párosul. Helyenként felhőszakadások léphetnek fel, és a 30 mm körüli vagy azt meghaladó hirtelen lehulló csapadék megfelelő terepviszonyok mellett akár villámárvizet is okozhat

- jégeső: annak ellenére, hogy jelentős szélnyírás nem áll rendelkezésre, a roppant magas labilitás és a jelentékenynek mondható középszintű kiszáradás intenzívebb zivatarok környezetében 2 cm körüli jégátmérővel járhat. Azokon a területeken, ahol a labilitás a fokozódó szélnyírással átfedésbe kerül, ott a lehetséges szupercellákban előfordulhat 2 cm feletti jég. Összességében a nedves hőmérséklet 0 fokos szintje az optimálishoz képest magasabban van, így a jégszemek sokáig hullhatnak pozitív hőmérsékletben, ami nem kifejezetten kedvez a nagy jégméretnek, viszont a CAPE igen nagy százaléka van az elsődleges jégnövekedési zónában.

- szélvihar, légzuhatag: a zivatarok elsődleges veszélyforrása az intenzív kifutószél lehet a száraz középszintű légrétegeknek köszönhetően. Az ekvipotenciális hőmérséklet gradiense nagynak mutatkozik (delta theta-E: ECMWF alapján is 20-24, GFS alapján 22-26 fok). Zivatarok környezetében tehát kialakulhat 90 km/h körüli vagy afeletti széllökés, egy-egy erősebb zivatar légzuhatagában pedig a 120 km/h-t is elérheti a szélsebesség.

- tornádó: az időjárási helyzet nem kedvez kialakulásuknak, hiszen a konvekció tetőpontja éjszaka, emelt jelleggel várható, így a CAPE döntő százaléka az alsó 3 km felett lehet

A 2-es konvektív előrejelzés kiadása azért indokolt, mert a 100 km/h feletti széllökésekkel érkező légzuhatagok jelentős károkat okozhat épületekben, háztetőket rongálhatnak meg, illetve fákat dönthetnek ki. A pusztítás mértéke tornádóhoz hasonló lehet, az viszont fontos, hogy ezeket a károkat egyenes irányú, ill. sugárirányban széttartó szelek okozhatják.

Kiadva: 2012.07.03 08:46

Készítette: Országos Meteorológiai Szolgálat és Viharvadászok Egyesülete (Anarki)