Ma jó néhány helyen szupercella várható MKR-rel, délkeleten fokozott tornádó potenciállal

Érvényes: 2012.06. 13. 08:00

 

Összefoglalás:

 

A napok óta a térségünkben tartózkodó hullámzó frontrendszer az elkövetkező 24 órában elhagyja az országot, azonban távozása során a mai nap még sokfelé zivatarok kialakulása várható. A zivatarok között jónéhány szupercellává fejlődhet, továbbá egy zivatarrendszer kiépülése is várható, amely délnyugatról északkelet felé haladva vonulna végig az országon. A veszélyesebb cellák először a déli országrészben (Dél-Dunántúl, majd Dél-Alföld) jelenhetnek meg, aztán fokozatosan haladnak az ország közepe illetve az északkeleti régiók felé. A magassági teknő érkezése és a szállítószalag visszahajlása miatt a nyugati országrészben is várhatók késő délután, este szupercellák. A kapcsolódó heves események a felhőszakadások, a helyenként 90 km/h feletti széllökések, a 2 cm-t esetleg meghaladó jégméret. Meg kell említeni, hogy különösen az ország délkeleti részén jó esély kínálkozik tornádó kialakulására is. Bár a folyamatok kiterjedtsége akár indokolhatná a 2-es fokozatot, a nagy nedvességtartalom várhatóan a heves események ellen fog dolgozni, így egy jó erős 1-es fokozatot adunk ki. 

 

Részletezve: 

 

A napok óta a térségünk felett található hullámzó front nagyjából még egy napig időzik a Kárpát-medencében, holnap reggelre kelet felé távozik. Ma a késő délutáni órákig azonban még alapvetően stacionér jellegű lesz. A magasban határozott hideg teknő helyeződik nyugatról keletre, tulajdonképpen ez hozza mozgásba az eddig megrekedt felszíni elrendeződést is. A front előterében a nap folyamán még intenzív hő- és nedvességtranszport (meleg-nedves szállítószalag) fog lezajlani, ami a labilitás értékeiben is megmutatkozik (1000-1300 J/kg SBCAPE), valamint előrevetíti azt is, hogy a zivatarképződés szempontjából sokszor kritikus alsó szinti nedvesség is elegendő lesz a folyamatok beindulásához. Az emelést örvényesség-advekció valamint leginkább a GFS-ben tettenérhető markáns jetszinti divergencia is támogatja (határozott jetmag húzódik már jelenleg is az ország fölött). Érdekes a front menti konvergencia kérdése: ennek elhelyezkedése mind a GFS-ben, mind az ECMWF-ben nehezebben követhető, amit lényegesen módosíthatnak a mezoskálájú folyamatok is. Mindazonáltal, ha ez utóbbi emelő hatás ténylegesen kevésbé lesz jelen, a korábban említett két trigger (örvényesség + jetszinti divergencia) elégséges emelést fog produkálni zivatarok kialakulásához, tekintve, hogy CIN sem fogja vissza majd a konvekciót. Zivatarok már jelenleg is vannak az országban, ami a szállítószalag meglétét bizonyítja.  A konvekció várhatóan a déli megyékben (Dél-Dunántúl, majd Dél-Alföld) fog megindulni, és a folyamatok a délnyugatias áramlással fokozatosan áttevődnek az ország belseje valamint a keleti, északkeleti területek fölé. A szállítószalag nyugat felé történő visszahajlása miatt valamint a nyugati országrész fölé a késő délutáni órákban érkező magassági teknő miatt ott is várható zivatarok kialakulása.

A nap folyamán létrejövő zivatarok között nagy számban várható szupercellák kialakulása, mivel a 20-25 m/s-os (egyes helyeken 25 m/s fölötti) 0-6 km-es szélnyírás nagy területen fog átfedésbe kerülni a labilitással. Bár talán ez már túlságosan is nagy érték az 1000-1300 J/kg-os labilitással összevetve, vélhetően az erőteljes emelőhatások is segítenek életben tartani a feláramlást a szélnyírással szemben.  Az esetleges izolált szupercellák életbenmaradását továbbá az alacsonyszintű szélprofil, ennek következtében a nagy helikalitás is támogatni fogja (200-250 m2/s2 a délkeleti országrészben a front előtt). Az alacsony üllő szinti szélsebességek (10 m/s körül illetve alatta) következtében döntően HP jellegű szupercellákra lehet számítani.  A több forrású emelőhatás, a bőséges nedvesség- és hőtranszport illetve az igen nagy 0-2.5 km-es szélnyírásvektorok (abszolútértékük délutánra meghaladja a 15 m/s értéket az ECMWF-ben, GFS-ben némileg alacsonyabb) a zivatarok nagyon könnyedén  összerveződhetnek, és beágyazott jelleggel (cirkuláris) MKR-t alkotva haladhatnak végig az országon. Utóbbi körülmények miatt az izolált cellák már jóval kisebb hányadban képviseltethetik magukat, leginkább a délkeleti országrészben.  

 

 

- Szélvihar: egyes helyeken 90 km/h felett - a középszintű kiszáradás következtében (deltaThetaE 14-16 fok, délkeleti csücsökben akár 18-20 fok), bár a nagy nedvességtartalom tompíthatja a fenti értékeket. 

  

- Jégeső: szupercellás konvekcióról révén helyenként a 2 cm feletti jég mindenképpen benne van a pakliban, a magas labilitás értékek a jégnövekedési zónában valamint a 0 fokos nedves hőmérséklet magassága (3000 m) is kedvez az esetleges nagyobb méretű jégnek 

 

- tornádó: szupercellás konvekcióhoz köthetően, különösen a délkeleti országban komolyabban van rá esély, ahol a front előtt különösen kedvezően fordul a hodográf (100-130 m2/s2 körüli SREH 0-1 km-en) valamint a megfelelően alacsony (500 m körüli) felhőalap következtében. 

 

- felhőszakadás: az MKR-hez kapcsolódóan jó néhány helyen mutatkozik rá esély, különösen a hegyvidékeken (36 mm körüli kihullható vízmennyiség és a hatékony nedvességtranszport következtében)

 

Készült: 2012. 06. 12. 09:00