Este zivatarrendszer érintheti az északnyugati határvidéket

A Nyugat-Európa felett lévő teknő előoldalában elhelyezkedő hullámzó frontrendszer előtt zivatarrendszer alakul ki, amely az esti órákban megközelítheti, esetleg érintheti az északnyugati határvidéket. A szélnyírási és labilitási viszonyok szupercellás zivatarok kialakulását lehetővé teszik, de az, hogy elérik-e az országot meglehetősen kérdéses.
 

A teknő előoldalában meglehetősen erős az áramlás, mind a közép, mind a felső troposzférában. Emiatt a 0-6 km-s szélnyírás jellemzően 15 m/s felett van, de nyugaton 20 m/s, vagy a fölötti érték is  előfordul. Ilyen nagy nyírás esetén már kellően nagy és megfelelő eloszlású labilitási energia szükséges, amelyből a nap második felében az előrejelzések (főként GFS) szerint nyugaton nem lesz hiány (MUCAPE 1400 J/kg fölött). A 0-3 km-es átlagos nedvesség az ország nagy részén nem lenne akadálya a mélykonvekciónak.  Erős alacsonyszintű konvergencia azonban nem igazán van jelen, csak estétől nyugat felől növekszik meg a nyugati határvidéken, viszont középszintű örvényesség-advekció jelen lesz az ország északi felén.
Kérdés, hogy a mérsékelt labilitás mellett számottevő összeáramlás hiányában  északkeleten délután kipattan-e néhány cella főként a hegyvidéki területeken? Ennek az esélye meglehetősen kicsi, ill. ha létre is jönne Cb az gyorsan elfüstölhet a nem túl acélos labilitási energia miatt. Az északon, északnyugaton húzódó MNSZ profil is inkább az esti nyugat felől érkező, és talán súroló rendszert segítheti.
Ez utóbbi esetben a fő triggert (indító hatást) feltehetően az Alpok jelenti majd, itt indulhat kiterjedtebb konvekció a késő délutáni, esti órákban. A kialakuló rendszer már markánsabb örvényesség advekciót generál a középső szinteken, miközben a teknő és gerinc határán a nyugati országrészben a magassági jet is közelebb húzódik és erősödik a divergencia is. Az erős áramlású és nagy nyírású mezőben a kialakuló zivatarok gyorsan szervezett rendszerré fejlődhetnek és leválva az Alpokról délnyugat, nyugat felől északkelet, kelet felé helyeződhetnek át. Ez az MKR érintheti az északnyugati határvidéket, de annak is jókora esélye van, hogy maga a rendszer a határon kívül marad és csak a hátoldali bizonytalan mértékű szélerősödés jut el hozzánk.
 
 
Veszélyforrások:
 
- szélvihar: szupercellához vagy MKR-hez  kapcsolódóan, az erős magassági áramlás lekeveredése, és a középszintű kiszáradás miatt, MKR esetén a leáramlás miatti zivataros nyomásnövekedés is erősítheti a kifutószelet. A legerősebb széllökés esetleg elérheti a 80-90 km/h-t.
 
- jégeső: esetleges szupercellához kapcsoltan elsősorban a nyugati határvidéken (jégméret ~2 cm)