Marginális szupercellák és nem mezociklonális tubák lehetősége

Fokozat: 

Hazánk időjárását egy hosszúhullámú teknő és az előoldalán húzódó, hullámzó frontrendszer határozza meg. A teknő tengelye tőlünk nyugatra helyezkedik el, illetve a frontrendszer a Duna-Tisza közén tartózkodik és fokozatosan halad kelet felé. Több magasságon zajlik markáns örvényesség-advekció, illetve a front több szinten biztosít konvergenciát, viszont ezek egymáshoz képest kissé lemaradva követik egymást (10 m, 925 hPa, 850 hPa), így nem tökéletes az átfedés.
 
A labilitás a frontrendszer előterében halmozódik, viszont nem várhatóak magas értékek (200-400 j/kg 0-100 mb MLCAPE), de jól átnedvesedett légprofil lesz jellemző 32 mm körüli kihullható vízmennyiséggel, ami ilyen hőmérsékletek mellett magasnak mondható. A teknő környezetében elhelyezkedő jet stream-ek 17.5 m/s-os 0-6 km-es szélnyírási maximumokat is szolgáltathatnak a labilitással átfedésben, amik magában hordozzák a marginális szupercellák kialakulási esélyét. Jelentősebb labilitás is lehet 0-3 km-en, illetve a 8 fokig emelkedő 0-2 km-es hőmérsékleti gradienssel és az alacsony LCL (400-600 m) szinttel együtt okozhatnak nem mezociklonális tubákat keleten, de főként északkeleten.
 
Heves esemény bekövetkezésének az alacsony labilitási értékek mellett kicsi a valószínűsége, de a magas kihullható víz és az újratermelődő cellák, főként északkeleten okozhatnak 30 mm-t meghaladó csapadékot, egy-egy helyen akár 50 mm körül sem zárható ki. A Salgótarján-Szeged vonaltól keletre pedig kialakulhat marginális szupercella. 2 cm feletti jégnek és 90 km/h-t meghaladó széllökésnek elhanyagolható az esélye.
 
A helyzetre való tekintettel 0-s előrejelzés kiadása indokolt.