Ma a déli országrészben elképzelhető marginális szupercella - komolyabb heves események nélkül

Az elmúlt napok kaotikus időjárását okozó délnyugati sekély depresszió és a hozzá tartozó apró magassági örvény továbbra is az országunk felett tartózkodik. A depresszió a nap folyamán viszonylag gyorsan helyeződik át kelet felé (tőlünk délre halad el), ennek következtében az ország egyre nagyobb szegmense fog a hátoldalára kerülni. A hátoldalasodást egy konvergencia kíséri, ami a konvektív analízisek szerint jelenleg a Duna vonalában illetve a Dél-Dunántúlon jár, és az előrejelzések szerint a délutáni órákig itt is vesztegel (kicsit visszább is táncolhat egészen a Balatonig), majd ezután meglódul kelet felé. A helyzet bizonytalanságát mutatja, hogy a konvergencia menti labilitást eltérően adja a két globális modell, a GFS viszonylag nagyobb területre kiterjedő 800-1000 J/kg-os CAPE-t vár, míg az ECMWF-ben már jóval szerényebb a kép, az európai modell szerint a labilitás 12 UTC-kor éri el a maximumát, és viszonylag kis területre korlátozódik (Dunántúl déli része), és ezt követően erősen csökken. A szélnyírás alakulása hasonlóan bizonytalan, nagyban függ a konvergencia mozgásától, mivel a szélnyírás növekedését illetve a hodográfok megnyúlásáért alapvetően a vonal mögötti szélerősödés lehet a felelős. Ha megvalósul az, amit a GFS jelenleg számol, azaz a konvergencia mögött közvetlenül kialakulna egy-egy zivatarcella, akkor a határozott szélfordulás következtében akár marginálisan szupercella is kialakulhatna. Ezt szemlélteti a 15 UTC-re vonatkozó emagram illetve hodográf Siófokra:

12 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás esetén már sikerült szupercellát megfigyelni hazánkban, így a mostani várakozás nem teljesen elrugaszkodott (a kedvező szélfordulási viszonyokat jelzik a viszonylag magas helikalitási értékek a Dél-Dunántúlon - Baja környékén 200 m2/s2 körül 18 UTC-re, ott az szupercella kompozit paraméter is 1 körüli estére a GFS-ben). Mindazonáltal ha kialakul is szupercella, leginkább látvány szempontjából lesz érdekes, mivel heves eseményeket csak igen kis valószínűséggel produkálna, köszönhetően a markáns magassági szél hiányának illetve a roppant nedves légrétegződésnek. Természetesen kisebb méretű jegek minden további nélkül hullhatnak egy ilyen cellából. 
Mindenesetre a konvergencia mentén leginkább multicellás konvekció valószínű, amelyekhez leginkább a felhőszakadás társítható, mint elsődleges veszélyforrás (32 mm-es kihullható víz értékek és a lassú áthelyeződés miatt), ugyanakkor a 50 mm/3 óra intenzitás annyira nem lesz jellemző, hogy emiatt 0-s fokozatot adjunk ki.
A késő esti óráktól illetve az éjszaka első felében a déli és keleti országrészben elképzelhető egy nem túl erős MKR, amelyet leginkább az éjszaka első felében megmaradó emelt labilitás, egy határozottan kirajzolódó szállítószalagprofil illetve a jelentékeny emelés (jetdivergencia formájában) alapján valószínűsíthetünk. Az  MKR-hez kapcsolódó elsődleges veszélyforrás ismételten csak a nagyobb csapadék lehet, ekkorra ugyanis a kihullható víz elérheti illetve meghaladhatja a 36 mm-t is. 
Végezetül ismételten ki kell hangsúlyozni a helyzet bizonytalanságát, amit a modellek különbözősége is érzékeltet, ez pedig események teljes elmaradását is eredményezheti.