Ma is heves események az ország K-i felében

Fokozat: 

Szinoptikus helyzet, áttekintés

ÉNY felől lassú hidegfront közelít, miközben ennek előterében, felettünk egy sekély ciklon mélyül ki némileg, a nap folyamán gyakorlatilag egy helyben állva, estére-éjszakára némi okklúzió-jellegű áramlási struktúrát fejlesztve. Képződményünket megfelelő nedvesség, nagy labilitás és elégséges vertikális szélnyírás jellemzi ahhoz, hogy heves zivatarok is felléphessenek.
 

Részletezés

Az ország K-i, D-i területein nap közben nagy mértékben labilizálódik a légkör, jellemzően tartósan 2000 J/kg felett lehet a CAPE, gyakorlatilag CIN nélkül, valamint a MUCAPE felfedi, hogy éjszaka is instabil marad a légrétegződés. Ezzel szinkronban a TI 40-46-ig emelkedhet, ami szintén meglehetősen magasnak számít. A 0-3 km-es átlagos relatív páratartalom még a magas hőmérsékletek ellenére is 70-85 % lehet, így vélhetően a nedvesség hiánya ezúttal nem fogja meghiúsítani a zivatarképződést. Ehhez párosul még, hogy a kihullható vízmennyiség az ország említett régiójában a 36-40 mm-t is elérheti, a 850 hPa-os ekvipotenciális hőmérsékleti mező nyelvszerűen húzódó maximumával karöltve.

Bár hazánk fölött ezúttal a troposzféra felső tartományában csak egy gyengébb jet helyezkedik el, és áramlási viszonyai nem utalnak jelentékeny háttéremelésre, az előző bekezdésben foglalt paraméterek a 10-15 m/s-os 0-6 km-es szélnyírással együtt erősen szerveződött multicellás, néhol esetleg szupercellás konvekciót vetítenek előre, mely a kezdeti kisebb, izoláltabb formából később kiterjedtebb MKR-ré is hízhatja magát. Ezt az összképet erősítik a 0-6 km-es hodográf hossz 20 m/s körüli értékei is. Szupercellára leginkább a Tiszántúl középső és ÉK-i részén számíthatunk.

Heves események elsősorban szélvihar és jégeső formájában léphetnek fel. A szélviharokat a napközben 2000 m körüli, elég magasnak számító felhőalap, a kiugró DCAPE és az ekvipotenciális hőmérséklet maximális különbségének jellemzően nagy értéke támogatja. Erre tesz még rá egy lapáttal, hogy a cellák erősen és mezoléptékben szerveződhetnek. A 2 cm-t elérő vagy meghaladó jégméret az erős feláramlások mellett a nedves hőmérséklet 3000-3500 m-en lévő 0 C-fokos szintjéből is sejthető, mely a jégesők képződése szempontjából optimálisnak nevezhető tartományban van. A -10 és -30 C-fokos szintek közötti vaskos CAPE, valamint az erősen szerveződött konvekció szintén arra utal, hogy a jégméret helyenként elérheti, meghaladhatja a 2 cm-es átmérőt. Tornádónak ma nincs kiemelt esélye, bár mivel szupercellás konvekció is felléphet, nincs kizárva a lehetősége, de általánosságban egyik paraméter sem támogatja feltűnő módon egy mezociklonális eredetű tornádó létrejöttét. A nem mezociklonális típusú tornádóra kihegyezett új, kísérleti paraméterünk ugyan mutat némi esélyt erre a másik fajtára, de az esély erre szintén nem nevezhető határozottnak.
 

Veszélyforrások

•    heves szélvihar - szélsebesség >= 90km/h
•    heves jégeső - átmérő >= 2 cm
•    tornádó (mezociklonális és nem mezociklonális egyaránt kis eséllyel)
•    villámárvíz (kis eséllyel, megfelelő terepviszonyok esetén)
 

Összefoglalás

A felettünk némileg kimélyülő sekély ciklon megfelelő nedvességet, nagy labilitást és elégséges vertikális szélnyírást biztosít ahhoz, hogy heves zivatarok is felléphessenek. Zivatarok elsősorban az ország K-i, D-i felében várhatóak, heves események leginkább a Tiszántúlon, ill. ÉK-en lehetségesek, de máshol is felléphetnek. Az erősen szerveződött multicellás, esetleg szupercellás konvekció több helyen hozhat létre heves szélvihart, jégesőt, de várhatóan kevesebb lesz az ilyen esetek száma, mint az előző nap folyamán.