Északon egy-két szupercella és zivatarrendszer

Fokozat: 

Áttekintés, összefoglalás

Országunkat északról egy hullámzó frontrendszer súrolja, amelytől délre még meglehetősen forró légtömeg helyezkedik el. Ezzel együtt az ország északi felén kialakulhatnak zivatarok, valamint szupercellák is. Az esti órákban már délebbi területeken is megjelenhetnek, és rendszerbe is szerveződhetnek. A legnagyobb veszélyforrás a mai nap folyamán a heves jégeső, szélvihar, és hegyvidéki területeken a villámárvizet sem lehet kizárni.

Részletezés, elemzés

Hazánkat egy frontzóna súrolja északról, amely a jelen előrejelzés irásának pillanatában is aktív az ország ÉK-i részén.
A délnyugat felől érkező légtömeg igen meleg, észak felé haladva egyre nagyobb eséllyel alakul majd ki benne zivatar a nap folyamán (a Thompson index eléri a 46-50 fokot is). A labilitás 800-2000 J/kg környékén tetőzik a GFS modell szerint (természetesen északon lesznek a nagyobb értékek), míg az ECMWF szerint a Dunántúl szinte egész területe igencsak labilis lesz (néhol 2000 J/kg felett). A szélnyírásról elmondható, hogy észak felé növekszik, és nagyjából az ország északi harmadában megfelelő lesz szupercellák kialakulásához. A nedvesség is az előzőekhez hasonlóan az ország északi sávjában lesz megfelelő - mindemelett ez lesz a legkritikusabb tényező a mai nap folyamán, ugyanis ez határozza majd meg, hogy mennyire délen tudnak kialakulni zivatarok.

Az alacsonyszintű konvergencia ugyancsak északon fogja támogatni a konvekciót, valamint az esti és éjszakai órákban kiterjedtebb konvergencia-zónák kiépülése várható, főleg az Alföldön (a talajközeli sekély ciklonális mező segíti ezt a folyamatot). Nyugaton az esti órákban a örvényesség-advekció is támogatólag fog hatni, akár zivatarrendszerek szempontjából is - ám a legvalószínűbb az, hogy inkább az Északi-középhegység tágabb környezetében (valamint később ÉK-en) fognak tevékenykedni. Tehát az események fő fókuszpontja kezdetben az ország északi sávjában és főleg az Északi-középhegység területén van, majd az esti órákhoz közeledve a konvekció délebbre is terjedhet, illetve várhatóan megnő a területe, és a zivatarok akár MKR-be is szerveződhetnek. Nagy kérdés, hogy a vonal déli vége meddig fog lenyúlni - kedvezőbb esetben akár az Alföld egész területére kiterjedhetnek ezek a zivatarrendszerek.

A kihullható vízmennyiség magas értékei (36-38 mm) villámárvíz kialakulását is valószínűsíti, főleg a hegyvidéki területeken. A másik veszélyforrás a heves kategóriát elérő jégeső (3-4 cm), főleg szupercellákhoz köthetően, valamint a heves kifutószelek, amelyek MKR-ek és bow echo-k esetén még hatványozottabban fognak hatni. Az Alföldön kialakulhat 1-2 hőzivatar is, amelyek produkálhatnak heves kifutószelet önmagukban is (magas DCAPE értékek) - az ilyen feltételek kedvezően hatnak a downburstök kialakulásához.

Veszélyforrások:

- jégeső (3-4 cm körüli átmérővel): elsősorban az Északi-középhegységben, ill. az Alföldön északi felén
- szélvihar: hevesebb MKR környezetében elérheti a 90-100 km/h-t + kisebb eséllyel pulse type zivatarokban
- villámárvíz: a magas kihullható vízmennyiség és az orografikus tényezők kombinációja eredményezheti

Készítette: Bondor "GBond" Gyula
/Viharvadászok Egyesülete/