Hidegfront mentén vonalas zivatarrendszer

Fokozat: 

Érvényesség: 2012.07.12 08:00
 
Összefoglalás:
 
Késő délután - este hidegfront érkezik északnyugatról, amely egyre többfelé jár zivatarok kialakulásával. Nagy valószínűséggel a frontális konvergencia egy vonalas rendszer kiépülését sejteti, amelyben egy-egy szupercella lehetőségét sem lehet kizárni. Szupercellák környezetében előfordulhat felhőszakadás, 2 cm-t meghaladó jég és viharos kifutószél. 1-es konvektív előrejelzés kiadása indokolt.
 
Részletezve:
 
Országunk egy ÉK-DNY tengellyel rendelkező teknő és egy tőlünk délre húzódó magassági gerinc köztes peremén helyezkedik el. Napközben a helyzet nem igazán változik, lényegi elmozdulás nem várható a két magas légköri képződmény helyzetében, de gyakorlatilag minden modellen megfigyelhető egy peremháborgásnak köszönhető gyenge hidegadvekció a délután második felére. Ez jótékony hatással lehet a konvekcióra azt figyelembe véve, hogy ezzel párhuzamosan egy hidegfront erősödik meg az északnyugati határaink közelében és valószínűleg csütörtök délre a keleti megyéinket is elhagyja majd. A front előterében egy szállítószalag profil is analizálható, viszont hatását tekintve a front érkezéséig nem alkot maradandó emlékeket, hiszen a fennálló melegadvekció némi konvektív gátlással akadályozhatja meg a front előtti konvekció beindulását, ami alól szűk kivételt képezhetnek az orografikus emeléssel képződő zivatarok, amelyekre leginkább északon és a Bakony térségében, illetve északkeleten lehet némi esély. Jelenleg viszont a déli országrészben előfordulnak zivatarok, amik a következő órákban kelet felé haladva elgyengülnek az optimális nedvesség hiányában.
A lényegi konvekció tehát a fronthoz kapcsolódhat, ami késő délután érkezhet olyan közelségbe, hogy meginduljanak az események. Az ECMWF alapján 800-1200 j/kg 0-100 mb MLCAPE halmozódhat fel (a nagyobb értékek a frontzóna déli-délnyugati végén). Ami a nedvességi viszonyokat illeti, nem feltétlenül lehet tökéletes az átfedés a frontális konvergencia, illetve az északnyugatról érkező nedvesség advekció maximuma között, sőt egy-egy térségben olyannyira nem lesz meg az összhang, hogy az a zivatarképződést is hátráltathatja. A 38-42 mm-es kihullható vízmennyiség viszont a front teljes hosszában jelen lehet. Összességében elmondható, hogy bár a front déli felén lehetnek magasabb labilitási értékek, de inkább az északi élén lehetnek összhangban a nagytérségi emelőhatások, tehát a legerősebb valahol a kettő között lehet.
A nyomási kép arra utal, hogy orrosan érkező hidegfrontról van szó, amik rendszerint nem járnak hevesebb eseményekkel, viszont ebben az esetben árnyaltabb lehet a kép. A peremhelyzetnek köszönhetően elhelyezkedő jetek ugyanis időről-időre 15-20 m/s 0-6 km-es vertikális szélnyírást biztosítanak a labilitással átfedésben, ami elég lehet a szupercellás konvekcióhoz. Az ECMWF alapján ráadásul kifejezetten magas 200-300 m2/s2 0-3 km-es zivatarhoz képesti helikalitás mutatja a szupercellák lehetséges potenciálját, amelyek a heves események teljes spektrumát felvonultathatják.
A konvekció szervezettségét tekintve viszont további kétségek merülnek fel. A front karakteréből adódóan adja magát a vonalas rendszer lehetősége, ám ennek tartósságát továbbra sem támasztja alá a 0-2,5 km-es szélnyírás vektorok fronthoz képesti iránya és hossza, tehát egymagában a vonalasan fellépő kényszerhatások alakítják majd az eseményeket. A megfelelő alacsonyszintű szélnyírás hiányából viszont az következik, hogy itt-ott az előresiető front hamar alávághatja a konvekciót, de meg van a konvergencia mentén való újraregenerálódás lehetősége is. Szupercellákra leginkább a front határainkon belül elhelyezkedő szakaszának déli-délnyugati részén lehet számítani.
 
Veszélyforrások:
 
- felhőszakadás: egy-egy területen 30 mm körüli hírtelen lehulló csapadékra is számítani lehet (frontra párhuzamos cellaáthelyeződés, ill. 38-42 mm kihullható víz)

- jégeső: főként szupercellák környezetében lehet 2 cm-t meghaladó jégeső (1750-2000 j/kg CAPE, aminek jelentős része esik az elsődleges jégnövekedési zónába, illetve ezzel átfedésben 15-20 m/s 0-6 km szélnyírás)

- szélvihar: a rendszer vonalas jellegéből adódóan, illetve hogy a front meglehetősen száraz környezetre érkezik, lehetnek viharos széllökések zivatarokhoz kapcsolódóan. Esetleges szupercellák pedig produkálhatnak 90 km/h feletti széllökéseket

- tornádó: a helyzet nem kifejezetten kedvez kialakulásuknak, mivel a zivatarok szervezett rendszerben érkezhetnek, illetve a 0-3 km-es labilitás sem mutat kialakulásukhoz elegendő értéket, az alacsonyszintű szélnyírás elégtelensége mellett