Éjjeli hózivatarok
Az Észak-Európában nagy galibát okozó Xavér-ciklon (illetve ami megmaradt belőle) azért ha jóval szerényebben is, de itthon is megvillantotta erejét és tudását.
A ma reggeli látható tartományban készült műholdképek igen érdekes statikus mintázatot mutatnak az ország közepén, lásd első kép!
Ezek a gyönyörű, világos sávok az éjszaka a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén átrobogó hózivatarok csapásainak lenyomatai (lásd második kép!). Az Országos Meteorológiai Szolgálat facebookos közlése alapján az egyik ilyen hócella 112 km/h-es szelet okozott Győr térségében.
De miért is alakultak ki ezek a zivatarok, ráadásul éjjel? Nos, ha ránézünk a hagyományos, nyári helyzetekben alkalmazott konvektív térképekre, akkor sokkal nem leszünk okosabbak. Mind a CAPE, mind a Thompson-index elenyésző volt az elmúlt éjszaka (egyedül 00 UTC-kor mutatott a GFS 100-150 J/kg körüli értéket, amit aztán gyorsan eliminált a következő időlépcsőre), magyarán ezek a paraméterek ilyenkor abszolút nem megfelelő indikátorai a combosabb konvekciónak (lásd harmadik illetve negyedik kép!).
Viszont ha megvizsgáljuk a pszeudotempeket (lásd ötödik kép!), akkor ott már eléggé árulkodó a kép: az alsótroposzférikus levegő láthatóan igen hevesen hűl a magassággal (közelíti a száraz adiabatikus gradienst!) egészen 500 hPa környékéig, ez pedig igen labilis feltételeket teremt a feláramlásoknak. Továbbá az iverzió 500 hPa alatt arra enged következtetni, hogy a dinamikus tropopauza egészen leereszkedett a középtroposzférába. Ezt erősíti meg az Eumetrain 00 UTC-s analíziseken a 1.5 PVU nagyságú potenciális örvényesség anomália magassága (550 hPa) és egy sötét sáv a vízgőztartományú műholdas méréseken:
http://www.eumetrain.org/eport/euro_06.php?width=1280&height=800&date=20...
(bal oldalt a 1.5 PVU Height illetve jobb oldalt WV6.2 boxokat kell bepipálni)
Az ilyen potenciális örvényesség anomáliák képesek igen vastag légrétegben intenzívebb feláramlásokat generálni, így ezzel már magyarázható az éjszakai konvekció létrejötte.
A nap folyamán a fentiekben taglalt emelés fokozatosan kelet felé helyezkedik, ami a további hózáporok illetve zivatarok ellen dolgozik, ugyanakkor a napsugárzás pótolhatja a szükséges alacsonyszinti emelést a továbbra is labilis rétegződésben, így további konvekcióban lehet bízni!
