Lassan mozgó hidegfront, ciklongenezis, villámárvíz lehetőségével, esetleg szupercellákkal

Fokozat: 

Összegzés:
 
Hazánk térségének időjárását egy észak felől érkező hidegfront, valamint az előterében lejátszódó események alakítják a nap folyamán. A helyzet magában hordozza heves zivatarok kialakulásának lehetőségét, ugyanakkor a modellek nem beszélnek teljesen egy nyelvet a hevesség kérdéskörében.  Mivel a nap egyik fő veszélyforrása mindenképpen a villámárvíz lehetősége (megfelelő terepviszonyok esetén), valamint szupercellák is megjelenhetnek, ezért a mai helyzet 1-es fokozatot érdemel.

Részletezve:
 
A Kárpát-medence, egy tőlünk északra elhelyezkedő hosszúhullámú teknő déli peremén, valamint a tőlünk délre található magassági gerinc közötti átmeneti zónában helyezkedik el. A két zóna közti területen a modellek fokozódó magas szintű áramlással (jet) számolnak több szinten is, ami elősegítheti akár szupercellás konvekció létrejöttét is, bár a Jetnek köszönhető szélnyírás mértékében, és a felhalmozódó potenciális energia (CAPE) mennyiségében nincs teljes egyetértés a modellek között. Az északról érkező hidegfront napközben hazánk előtt lelassul, kvázi stacionáriussá válik. A megtorpanás annak köszönhető, hogy országunk felett ciklogenetikus folyamatok is beindulnak, valamint front előtt és azzal összefüggésben is markáns konvergencia zónák fejlődhetnek ki alsó szinteken, ezzel elég komplex időjárási helyzetet okozva.
 
Emelési tényezők tehát bőven adottak lesznek, amelyhez az ország Dny-i részéről napközben fokozatosan benyúló meleg nedves szállítószalag is csatlakozik, illetve, ezen a területeken késő délutántól / estétől markáns jet-divergencia segít az erősödő futóáramlás jobb belépő zónájában, Ény-ot pedig egy peremháborgásnak köszönhetően, egy 700 hPa-on található örvényességi maximum támogatja zivatarképződés szempontjából (az esti órákban).
 
A labilitás lokálisan elérheti az 1000-1500 J/kg-os értéket elsősorban az ország Ny-i, illetve DNy-i tájain, azonban a helyzetet bizonytalanná teszi az a tény, hogy a magasabb szélnyírási értékek (15-17,5 m/s 0-6 km-en), amelyek szupercellák kialakulásához szükségesek, bizonytalan formában és inkább csak kisebb területekre korlátozódva lesznek megfelelő szinkronban a labilitással ahhoz, hogy érdemi szupercellás konvekció induljon be. És ezek a szupercellák sem várhatóak túl hosszú életűnek. A hodográfok vizsgálat alapján is, sokkal inkább az erős multicellás szerveződés lesz jellemzőbb. Valószínűsíthető, hogy Nyugaton kisebb rendszerekbe szerveződött zivatarokat láthatunk, amelyek későbbiekben akár MKR-é is összeállhatnak majd, a felettünk esti órákra kifejlődő MNSZ-nek, valamint egyéb szervező erőknek (örvényesség, jet) köszönhetően, estefelé egyre kevésbé lesz jellemző az izolált jelleg, amire azért napközben akad némi esély. A zivatarképződést inkább emelt, mint talajalapú konvekció támogatja majd.  A sokáig egy-egy helyen tartózkodó tartós nedvességkonvergenciának köszönhetően, megnő az esélye a villámárvizeknek megfelelő terepviszonyok esetén, illetve kis eséllyel jégeső és szélvihar tekintetében is közel lehetünk a heves kategóriához.
 
Veszélyforrások:

Felhőszakadás, villámárvíz: Csapadék tekintetében fontos megemlíteni a kihullható vízmennyiséget, amely helyenként a 32-36 mm-t is elérheti, ezáltal lokálisan problémákat, domborzati és területi viszonyoktól függően, villámárvizeket is okozván. Az ország jó néhány pontján összességében is jelentős mennyiségű eső hullhat holnap reggelig.
 
Jégeső: Komolyabb jégesőre csekély az esély, azonban 1-2 cm-t elérő jégszemek hullásával számolni lehet. Mindezek elsősorban a Dunántúlon és Dny-on, valamint egy-egy izoláltabb SC környezetében fordulhatnak elő.
 
Szélvihar: Hevesebb kifutószéllel is számolni kell a zivatarok közelében, azonban várhatóan ezek nem érik el a heves kategóriát, mert a légkör nedvesség profilját vizsgálva, kevés helyen várható komolyabb kiszáradás, és a DCAPE értéke is csak a késő délutáni órákig tűnik jelentősebbnek.
 
Tuba/tornádó: Bár az esélye csekély, az alacsony szinteken is fel-fel bukkanó labilitás és a tartósabb nedvesség-konvergenciavonalak esetleges átfedése miatt mindenképp meg kell említeni nem-mezociklonális tuba/tornádó lehetőségét, bár a helyzet nem tűnik tipikusnak. Szupercellákhoz köthető légörvényeknek ugyanakkor elenyésző esélye van.

Készítette: Kkorneel7 és Neofita