Hidegfront zivatarrendszerekkel

Fokozat: 

Valid: 2017-07-24 08:30 UTC - 2017-07-25 06:00 UTC
Érvényes: 2017-07-24 08:30 UTC - 2017-07-25 06:00 UTC

Összegzés:
Hazánk időjárását a már tegnap beharangozott lassú mozgású, hullámzó hidegfront alakítja, melynek következtében sokfelé számíthatunk ma zivatarokra. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint inkább kisebb nagyobb zivatartömbök, MKR-ek várhatóak, de ezek beágyazott szupercellákat is tartalmazhatnak majd. A fő veszélyforrásnak ma a felhőszakadás ígérkezik, de szupercellák és erősebb vonalas zivatarrendszerek környezetében erősen viharos szél (80-110 km/h), valamint jégeső (1-3 cm körüli átmérővel) is előfordulhat. Bár a helyzet önmagában megérdemelne egy 2-es fokozatot is, a modellekben ezúttal is meglévő bizonytalanság az egyes rendszerek egymásra gyakorolt hatását ielltően, a szignifikáns heves esmények (és tornádó) csekély esélye, illetve a tegnapi történések után egy erős 1-es kategória tűnik indokoltnak.

Részletezve:
A hidegfront ahhoz a ciklonhoz kapcsolódik, mely jelenleg Németország felett helyezkedik el. Ez azonban napközben fokozatosan elveszíti domináns szerepét, és azt egy, a fronton térségünkben kifejlődő, gyorsan kimélyülő peremciklon veszi át (a hajnali, kora reggeli órákhoz képest kb. 10 hPa-os nyomássüllyedés várható hazánkban estig!). A ciklonhoz tartozó magassági hidegörvény viszont még határozott marad az Alpoktól északra, de ez csak lassan közeledik majd felénk, így a hozzá kapcsolódó hidegadvekció csak éjjel, a front mögött kezdődik meg. Középszinten viszont a front előtt egy markáns MNSZ húzódik fölénk, ami – a tegnapi nap tapasztalatai alapján – némi inverziót, ez által konvektív tiltást jelenthet. A légkör azonban megfelelően nedvesnek ígérkezik, így a labilitási értékek is magasak lesznek. A hidegörvény áramlási rendszere markáns magassági divergenciát biztosíthat, illetve az hozzá kapcsolódva több hullámban erős örvényességi mezők átvonulása is várható nyugatról keletre. Mindezek mellé pedig a sekély ciklon határozott alacsonyszintű konvergenciákat biztosít majd. Ezek a feltételek együttesen már segíthetik az esetleges középszintű inverzió legyőzését (bár nem kizárható, hogy a konvekció jellege napközben is vegyes marad, vagyis a talajalapú konvekció mellett emelt jellegű is lesz).

A modellek között ezúttal is viszonylag nagy a bizonytalanság, de ez ezúttal nem a zivatarok tényén, hanem leginkább a zivatarrendszerek számában és idejében mutatkozik meg. Valószínűsíthető, hogy legalább két, de akár három zivatarhullám is eléri majd az országot, ezek közül egy (vagy kettő) a front előtt, míg az utolsó magán a fronton, az esti órákban. Az első hullám (a reggeli-délelőtti közép-dunántúli, Veszprémnál már szupercellát is okozó „bevezető” után) feltehetőleg az lesz, mely már jelenleg kialakult Szlovéniában, és a déli órában elérheti a nyugati határvidéket, és a Dunántúl középső, illetve északi részét, illetve amennyiben tartósan életben marad, akár az északi, északkeleti országrészt is érintheti majd. Ezután már meglehetősen nagy a bizonytalanság, egyes modellek jeleznek egy újabb tömböt délnyugatra, sőt olyan modellek (főleg a WRF, AROME) is akadnak, amelyek ezzel egy időben az Alföld déli részén is kialakítanak egyet. Ezután a front mentén is kialakulhat egy rendszer az esti órákban, mely éjszaka az ország nagyobb részén végigvonulhat, igaz fokozatosan gyengülve. A konvekció típusa elsősorban gyorsan rendszerbe szerveződő multicellás lesz, de mivel a szélnyírás országosan 15 m/s körül alakulhat, ezért a rendszerekben beágyazott szupercellák is előfordulhatnak. Helyenként (nagyobb eséllyel délen és keleten izoláltabb példányokra is lehet esély, ahol kissé szárazabb lesz még a légkör) azonban izoláltabb, de várhatóan nem túl hosszú (1-2 órás) életű példányok is lehetnek.

A legfőbb veszélyforrásnak ezúttal a kiadós csapadék ígérkezik. Egy-egy erősebb cellából is előfordulhat felhőszakadás, és ahol több zivatar(rendszer) is áthalad, ott akár 50 mm körüli, feletti csapadék is hullhat összességében. Bár a cellaáthelyeződés nem ígérkezik túl lassúnak, illetve a vonalas rendszerek nem az áramlással párhuzamos szerkezetet vesznek majd fel, helyenként így sem lehet kizárni villámárvizek előfordulását. Emellett a szél lesz a másik fő veszélyes jelenség. Elsősorban vonalas, akár bow echo-s jelleget öltő rendszerek környezetében akár 90-110 km/h-s széllökések is előfordulhatnak,  de szupercellákat önállóan is kísérhetnek 90 km/h körüli lökések (főleg, ha azok is bow echo-s, HP karakterisztikát vesznek fel). Az erősebb gócokat ma is kísérheti jégeső, de ennek átmérője inkább a még szárazabb levegőjű déli és keleti tájakon haladhatja majd meg a 2 cm-t.

Veszélyforrások:

• Jégeső: Az erősebb gócokat kísérheti 2 cm-t meghaladó jég.
• Szélvihar: Vonalas zivatarrendszerek, illetve erősebb, bow echo-s HP szupercellákban a legerősebb széllökések elérhetik a 90-110 km/h-t.
• Felhőszakadás/villámárvíz: A zivatarrendszereket és az intenzív gócokat nagy mennyiségű csapadék kísérheti, ahol több cella/tömb is áthalad egymás után, ott akár 50 mm-t meghaladó csapadék is hullhat összességében.
• Tuba, tornádó: Megjelenésük nem valószínű, bár az esetleges lassabb mozgású, és kellően alanyon felhőalappal rendelkező szupercellákban nem lehet teljesen kizárni őket.