Egycellás zivatarok jelentős labilitású, viszonylag száraz közegben
Fokozat:
Június 17-21 között láthattuk, hogy nem csak Észak-Olaszország tágabb térségében van "szupercella folyosó", hanem a Tiszántúlon és a Partiumon keresztül is vezet egy, ha a légkör épp úgy óhajtja, ami biztosnak tűnik, ma szupercellák nem várhatók. Helyettük döntően egycellás, esetleg rosszul szervezett multicellák alakulhatnak ki (korlátozott mennyiségben) a jellegtelen nyomási mezőben, elsősorban helyi hatásoknak köszönhetően. Ezek jellemzője, hogy rövid ideig élnek, talaj alapúak, magas felhőtetővel rendelkeznek, azonban az igencsak száraz, de közepes vagy nagy labilitású levegőben (~2000-2500 J/kg), kis valószínűséggel akár heves eseményt is produkálhatnak. Környezetükben viharos kifutószél (> 80 km/h), légzuhatagok (downburst), jégeső (akár 2-3 cm körüli átmérővel) és felhőszakadás (> 25-30 mm) sem kizárt, utóbbi főként a lassú áthelyeződés miatt. Kicsit árnyalja a képet, hogy míg középszinten tőlünk északra és keletre magas geopotenciállal jellemzett mező (magassági gerinc) húzódik, addig térségünkben -a gerincen belül- relatíve alacsonynyomás jelenik meg, amely főként az ország, északnyugati felén/harmadán teremt némi emelést, ott a nedvességi viszonyok is jobbak, mint az ország déli, délkeleti részén. Az effajta zivatarokat, itthon gyakran "hőzivataroknak" hívjuk (külföldön pulse type storm/pulse storm-nak is nevezik őket), mert sokszor a nyári égbolt/horizont látványos kellékei/díszei főként kánikula idején, a mai helyzet egy "!"-lel lett közelítve.
Érvényesség vége:
2016, június 25 - 08:00
»
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
