Főként északkeleten létrejöhet szupercella
Összefoglalás:
Észak, északnyugat felől hidegfront érte el hazánkat, emellett egy leszakadó magassági hidegcsepp is megközelít minket észak, északkelet felől. A frontális, -és a Kárpátok északi vonulata által létrehozott alacsonyszintű-, konvergencia főként az ország északkeleti harmadán teremt alkalmas feltételeket zivatarok kialakulásához. A közelgő hidegörvény peremén erőteljes (rég látott) áramlás épül ki, ennek köszönhetően a nap második felére helyenként már 20 m/s közelébe vagy fölé kerül a 0-6 km-es szélnyírás. Emellett a nedvességgel „nem lesz baj”, viszont ehhez az áramláshoz szükséges izmosabb labilitási energia létrejötte némileg kérdéses. Az északkeleti országrészben multicellás zivatarok mellett szupercelláknak is jó esélye van, emellett a helyzet kedvezhet átmenetileg nem mezociklonális tubáknak is.
Részletezve:
A már említett frontális és orografikus konvergecia mellett észak, északnyugat felől örvényesség-advekció várható, amelyet megspékel a felsőtroposzférikus jet divergenciája, ezzel is erősítve a feláramlást.
A kissé hűvösebb és stabilabb levegő először az északnyugati szélcsatornában terjed szét, majd estétől északkeletről is kiszorítja a labilisabb légtömeget. Az alacsonyszintű konvergenciávál átfedésben északkeleten megfelelő nedvesség (kihullható víz néhol 30-34 mm) lesz jelen. A nedvesség mellett azonban kiszáradás is van a profilban, ezt mutatja a deltaThetaE helyenként 12-14 fokos értéke, ill. a harmatpontdeficit, amely néhol 16 fok fölé emelkedik. A hasznosítható labilitási energia jellemzően 500-800 J/kg között valószínű, de néhol 1000 körüli érték is elképzelhető. A pszeudo-tempek alapján a labilis rész viszonylag magasra, az erős áramlású részbe is benyúlik. Mind a 0-3-as, mind a 0-6 km-es szélnyírás igen szép értékeket vesz föl előbbi 10-14, utóbbi 16-22 m/s közé emelkedik a labilis területek fölött. A 0-3 km-es helikalitás helyenként 150 m2/s2 fölé emelkedik, ehhez 1-es SCP társul. Az áramlási viszonyok tehát kedvezőek jól szervezett multicellák ill. szupercellák kialakulásához. Főként az északi határvidéken az alacsonyszintű labilitási energia (0-3km-es SBCAPE) és 2 km-es hőmérsékleti gradiens a konvergens területen kis valószínűséggel létrehozhat nem mezociklonális tubát, esetleg tornádót. A 0-1 km-es nyírás viszonylag kicsinek adódik és kezdetben a felhőalapok sem leszek túl alacsonyan, de szupercella esetén mezociklonális tornádót sem lehet kizárni, bár ennek igen kicsi a valószínűsége. Nagyobb jég szempontjából a 0 fok magassága a nedves hőmérséklet esetén ideálisnak mondható, a labilitás és az erősebb áramlás jelen lesz a jégnövekedési zónában. Érdemes megemlíteni, hogy a délnyugati országrészben is egyre kedvezőbbek lesznek az áramlási viszonyok erősebb multicellák, vagy szupercellák kialakuláshoz, itt azonban a labilitás és a nedvesség (a kettő persze összefügg) jóval gyorsabban szorulhat ki az országból, mint északkeleten, így a kialakuló cellák rövidebb ideig ill. inkább a határon túl lehetnek életképesebbek, persze itt kisebb változás, eltolódás a paraméterekben jelentős eltérést okozhat.
Veszélyforrások:
• Szélvihar: Szupercella esetén előfordulhat 90 km/h körüli vagy ezt meghaladó szélroham, a kiszáradás alapján légzuhatag sem zárható ki
• Jégeső: Erősebb multicella vagy szupercella esetén lehetnek 2 cm feletti jégszemek
• Felhőszakadás: Előfordulhat felhőszakadás (>30 mm) sőt a konvergencia mentén akár több cella is érintheti ugyanazt a területet
• Tuba/tornádó: Szupercella esetén nem zárható ki mezociklonális tornádó, de meglehetősen kicsi a valószínűsége. Nem mezociklonális tuba/tornádó is előfordulhat, bár a szezonban már voltak a mainál sokkal kedvezőbb feltételek a kialakulásukhoz.
Megjegyzés: A mai helyzet kerékkötője főként a labilitási energia lehet, amely jelentős bizonytalanságot hordoz. A bizonytalansági tényezők ellenére szupercella kialakulása nem elhanyagolható, emiatt az 1-es fokozatú előrejelzés került kiadásra.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges