Lassan áthelyeződő zivatarcellák elsősorban felhőszakadásokkal

A tegnap éjszaka érkezett közép-troposzférikus teknő immáron hazánk felett helyezkedik el középpontjával, így csökkent szélnyírású környezetben, több szinten, masszív örvényességi mezők húzódnak felettünk. A nyugati területek felett lelassult front a továbbiakban lassan kelet felé araszol, közben elég jó átfedésben lesz az előbb említett örvényességgel. Jelenlegi helyüket szépen kirajzolja a Dunántúl felett húzódó csapadéksáv, ami ugyancsak kelet felé haladhat, de a melegszektorban felhalmozódó mérsékelt labilitás egyre inkább konvektív képet adhat neki.

 

Az ECMWF alacsonyabb (500-600 j/kg), a GFS elég magas (1000 j/kg körüli) talajalapú CAPE-vel számol és konvetkív tiltás gyakorlatilag nem lesz, így a besugárzástól függően a nappali órákban elindulhat a zivatarképződés. Az alacsony szélnyírású környezetben elsősorban egycellás vagy gyenge multicellás konvekció lehetséges, ez utóbbi is inkább a meglévő nagytérségű emelőhatások okán.

 

Veszélyforrások:

 

- felhőszakadás: arra alkalmas terepviszonyok esetén kialakulhat villámárvíz, hiszen a magas labilitás és a 28-30 mm környékére emelkedő kihullható víz már ömagában elegendő lehet a felhőszakadásokhoz (> 30 mm), de az előrejelzett (3-4 m/s-os) átlagszél vektor extrém lassú cellaáthelyeződésről árulkodik, így a multicellásan kialakuló zivatarok egy-egy pont felett rengeteg csapadékot adhatnak

 

- jégeső: bár komoly szélnyírás várhatóan nem lesz (max. 10 m/s körüli 0-6 km-en), de a magas labilitás és a tegnapihoz képest kicsit alacsonyabbra húzódó nedves hőmérséklet 0 fokos szintje azt eredményezi, hogy ismét magas és vékony vertikális kiterjedésű CAPE lesz az elsődleges jégnövekedési zónában, így intenzívebb zivatarok környezetében akár a 2 cm-t is megközelítheti a jégméret. Általánosan viszont ettől alacsonyabb átmérők lesznek jellemzőek.

 

- szélvihar: heves szélviharok az átlagostól alacsonyabb valószínűséggel fordulhatnak elő

 

- nem mezociklonális tuba, tornádó: megfigyeléseink alapján az ilyen teknő középponti, belassult frontos és alacsony szélnyírásos helyzetben megnő a kialakulási valószínűségük. Ráadásul főként a középső országrészben és északon igen alacson LCL szint is párosul a magas talajról induló labilitáshoz. A GFS alapján viszont nem minden paraméter fedi egymást, mert amíg a 0-3 km-en lévő CAPE a középső és északi országrészben lesz magas, addig a 0-2 km-es gradiens az Alföldön emelkedhet 9 fok környékére, ott viszont napközben kevésbé lesz nedves a légkör. Mindezek ellenére számítani lehet egy-egy példány kialakulására.

 

Összefoglalás, megjegyzés:

 

A mai zivatarok elsődleges veszélyforrása a felhőszakadás lehet, amik megfelelő terepviszonyok esetén okozhatnak villámárvízet. Másodsorban kapcsolódhat hozzájuk 2 cm-t nem meghaladó jégeső éa/vagy nem mezociklonális tuba, esetleg tornádó. A melegszektorban gyakorlatilag bárhol előfordulhat konvekció, de elsősorban az északi területeken és később északkeleten számíthatunk rá nagyobb számban. Az események miatt 0-ás konvektív előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak.