Idei első komolyabb villámshow

A tegnapi nap második fele elég hosszúra nyúlt számomra időjárási szempontból.
Miután egészen emberi időben el tudtam távozni munkahelyemről, 5 óra környékén egy nem túl acélos zivatar vonult át Tószeg felett, gyenge, nagy cseppes záport okozva. Ez mindenesetre bemelegítőnek jó volt. A lenti kép a cella távolodásakor készült.

Később, némi családi fagylaltozás beiktatása után (ilyen gyorsan még életemben nem ettem fagyit :) ), kimentünk Tószeg nyugati határába, ahol egy délről észak felé haladó cellát volt alkalmunk megfigyelni este 7 óra magasságában. Maga a zivatar nem volt egy nagy látvány, így azon küzdöttem, hogyan tudnék valahogy villámot fotózni, mert a szinte teljes világosságban ez azért (legalábbis nekem) nem egyszerű. Egyszer viszont olyan szerencsém volt, hogy éppen akkor villant, amikor exponáltam. Így készült a lenti kép.

Közben hátunk mögött, keleti irányban is elég erős konvekció nyomai sejlettek fel a felhők között:

Vélhetően ez a cella erősödött be, és tőlünk É-ÉK-re már így festett:

A két cella között egy nagyon impozáns turbulenciát figyelhettem meg kis családommal, akik még ekkor is mellettem szurkoltak (a kocsiban ülve), bár ezt látván, inkább elindultak volna lassan haza, mondván, hogy "ebből nemsokára tornádó lesz", amit nem várnának meg... ;):)

Közben, a lassan nyugovóra térő napocska előtt esősávok jelentek meg, s sok-sok próbálkozás után egy-egy halovány villámot is lencsevégre sikerült kapni. Arról, hogy a jobb felső sarokba mikor kerülhetett az a kis-piszok piszok oda, arról lemaradtam. :-/

Családom ekkorra már kellőképpen kiszurkolta magát, s úgy láttam, nyugodtan hazavihetem Őket. Mivel a cellák elég lassúak voltak, megvárnak majd. Ez így is lett. Mikor visszaértem, az esősávok egyre jobban festettek, ahogy a napocska bandukolt lefelé, valahol távol a felhők mögött.

Szerencsére 1-2 villámot ezekre a képekre is sikerült "felfestenem".

Minél sötétebb lett, annál több villámot sikerült zsákmányolni, s mivel akkora szerencsém volt, hogy végig nyugatabbra maradtak a cellák, szinte sosem zavart bele az eső a műveletbe.

Egy kis mammás felhőzet is látható volt a távolban a villámfénynél.

Ekkor újabb, immáron kényszerű szünet következett, mert a sok géphasználatot a fotómasina akksija lemerüléssel "hálálta" meg. Mit volt mit tenni, hazamentem, s gyorsan töltőre tettem, mert a műhold -és radarképek tanúsága szerint várható volt egy nagyobb rendszer érkezése a későbbiekben kelet felől. Szerencsére ez nem is maradt el, így kb. fél óra töltési időt hagyva az akkumulátornak, megint kimentem terepre, de ezúttal csak nem messze lakhelyünktől, a gátra, ahonnan a K-DK-i égbolt jól megfigyelhető és fotózható. Ekkor jött a nap fináléja számomra a lenti villámokkal.

Nagyon tetszett, amikor a hold is beszállt a képi kompozíciók sorába, így egy kicsit még hangulatosabb képek is készülhettek.

Mielőtt a zivatarral érkező cseppfolyós csapadék lekergetett volna a gátról, még egy utolsó szépséget mutatott nekem az égbolt. Ezzel maximálisan happy end-nek éreztem ezt a napot.