Elsősorban ÉK-en heves események, erős bizonytalanság mellett

Fokozat: 

Érvényes: 2013. 06. 20  06:00
 
 
Összefoglalás:
 
Időjárásunkat továbbra is egy magassági gerinc alakítja, melyet igen meleg levegő tölt ki. Az előző napokhoz képest ugyanakkor némiképpen nedvesebb légkört jeleznek a modellek, így várhatóan, elsősorban az Északi-középhegység vidékein, orografikus hatásra kialakulhatnak olyan (akár pulse-type) zivatarok, melyek heves eseményt is okozhatnak. A zivatarok jellege, komolyabb szélnyírás híján, ugyan maximum multicellásnak ígérkezik, de az esetlegesen felszabaduló, jelentős mértékű potenciális energia a több helyen kiszáradással bíró légoszlopban, erős szélvihart és légzuhatagokat, valamint (kisebb eséllyel) komolyabb jégesőt sejtet. Valamint fenn áll a veszélye villámárvíznek is hegyvidéki területeken. A helyzetet árnyalja, hogy összességében a nedvesség eléggé határesetnek tűnik, valamint emelési tényezők közül csak az alacsonyszintű nedvesség konvergenciának, valamint az orográfiának juthat jelentősebb szerep.  Várhatóan, nem túl nagy számban alakulnak ki majd zivatarok (elsősorban É-ÉK-en, kisebb eséllyel DNY-on), de azok produkálhatnak heves eseményeket. A bizonytalan tényezőkkel terhelt időjárási helyzet egy 0-s előrejelzést indokol.
 
 
Részletezve:
 
Az elmúlt napok száraz légkörében, országhatáron belül, nem tudtak kialakulni zivatarok. Valamint komolyabb háttéremelés sem volt jelen. Utóbbi tényező ugyan most is erősen foghíjasan alakul, de mind a GFS, mind az ECM, némileg nedvesebb légkörrel számol, elsősorban É-ÉK-en, másodsorban a nyugati országhatár mentén. Ezt látszik megerősíteni a Thompson index 35-40 fok körüli értékei is az említett területeken. Mivel ÉK-en, és az Északi-középhegység vidékein, az orografikus hatáson túl alacsony szinten nedvesség konvergencia is jelen lesz vélhetően, ezért elsősorban ezeken a területeken számíthatunk elszórt zivatarokra. A zivatarképződéshez jelentős potenciális energia áll rendelkezésre, 1000 J/Kg körüli, illetve azt meghaladó mlCAPE formájában. A teljes CAPE pedig akár 2000 J/kg felett is lehet, melynek jelentős része esik a jégnövekedési zónába. A komolyabb jégeső veszélyét ugyanakkor csökkenti a nedves hőmérséklet 0 fokos szintjének túlzott magassága, illetve, hogy a minimális szélnyírás miatt vélhetően szupercellás konvekcióra nem számíthatunk.
Az összességében meglehetősen száraz légprofil kifejezetten kedvez heves kifutószelek (DCAPE: ~1000 J/kg), valamint légzuhatagok kialakulásának, utóbbi először inkább száraz jelleggel (T2m-Td2m: ~18-20 fok), később, inkább már nedvesebb formában (Max Delta ThetaE: ~16-18 fok) fordulhatnak elő. Az Északi-középhegység vidékére tartósabb nedvességkonvergenciát számolnak a modellek, így a viszonylag lassú cellamozgást figyelembe véve, ezeken a területeken villámárvíz is kialakulhat, amit szintén támogat a magas, 35 mm-t is meghaladó kihullható víz mennyisége. A nedvesség konvergencia és a magasabb páratartalmú levegő, kb. a Budapest-Békéscsaba vonalig engedi a zivatarok kialakulását, illetve eljutását, de DK felé haladva egyre kisebb valószínűséggel. A délebbre jutás, egy esetleges kisebb MKR kialakulása mellett lenne valószínűbb, melynek kialakulása benne lehet a pakliban –erős bizonytalanság mellett.
Kicsi eséllyel, a nyugati határszélre is besodródhatnak a késő délutáni órákban zivatarok.
 
 
 
Veszélyforrások:
 
-        Felhőszakadás: Lokálisan jelentős mennyiségű (>30 mm) csapadék hullhat, ami megfelelő terepviszonyok mellett, villámárvizet okozhat.
 
-        Jégeső: 1-2 cm-es szemekből álló jégeső előfordulhat.
 
-        Szélvihar: Amennyiben érdemi konvekció ki tud alakulni, úgy zivatarok környezetében kifejezetten esélye van akár komolyabb (90 km/h körüli, vagy kevéssel azt meghaladó) szélviharoknak is.
 
-        Tuba/tornádó: A környezeti feltételek nem kedveznek mezociklonális tuba/tornádó kialakulásának, minimális eséllyel ugyan, de nem-mezociklonális formában előfordulhatnak. 
 
 
Kiadva: 2013.06.19 03:00
 
 
Készítette: Viharvadászok Egyesülete (Neofita)