Egy rotáló szörnyeteg nyomában

Csapatunk (Dom, Tornádó a tavon és jómagam) számára 2012.06.12-e egy utolsó lehetőségként kínálkozott, hogy eme szupercellákkal bőségesen meghintett időszak zárónapján elejtsük a nagy vadunkat. Az indulás előtti órák igencsak feszülten teltek, hiszen a délelőtt második felére szinte már teljesen beborult az ég és túl acélos konvekciónak a nyomait nemigen lehetett felfedezni.
Nem sokkal 12:00 előtt egy erőteljesebb konvekció indult meg az északi határaink közelében, így nem sokat teketóriáztunk és bő fél órát követően a csapat útnak is indult. Egy kis konzultációt követően úgy döntöttünk, hogy Encs felé indulunk el, de hála(!) Domnak rossz irányba kanyarodtunk és végül Szendrő felé vettük az irányt. Útközben már látszott, hogy mégis van kakaó a légkörben hiszen tovább erősödtek az északon elterülő habos gomolyok.
Szendrő felé közeledve a csapat hangulata egyre fokozódott, mivel köröskörül csodás felhőtornyok ölelkeztek. A dombok között kicsit mérgelődtünk, hogy túl sok mindenre nincs jó rálátásunk, de pár pillanat múlva megpillantottuk a lankák alatt settenkedő és már éledező szupercellát.

Egy jókora fokozatot váltva Dom átváltott rally üzemmódba és megkezdődött a vadászat. Szendrő határában végre sikerült egy jó megfigyelőhelyet találnunk. Nyugodtan állíthatom, hogy a lélegzetünk majd elállt, mikor a cella falfelhőjét megláttuk.

Egy kukoricás mellől figyeltük, ahogy a falfelhő egyre jobban örvénylik és központi része alatt erősödő szívóhatásra lettünk figyelmesek.

Kínukban csak röhögni tudtunk attól amit látunk.

Fantasztikus volt, ahogy a hegyoldalból tépte fel a párás levegőt ez a tornádószerű képződmény, miközben a falfelhő veszettül forgott.

Galvács felé a cella gyengülés jeleit mutatta, melyet Dom kollega gyorsan megörökített.

Sokáig nem időzhettünk hiszen úgy döntöttünk, hogy megyünk tovább a cellával egy másik, északabbi útvonalon (Szalonna-Rakaca-Perecse). Rakacaszend környékén aztán ismét sikerült egy jobb kilátóhelyet találnunk, ahol megpillanthattunk a mi kis szépségünk gyönyőrű struktúráját.

A viharunkat végül sikerült addig üldöznünk, amég az út el nem fogyott alattunk Perecsénél. A csapat végül úgy döntött, hogy Hídvégardó felé elnéz, hiszen a meglévő információk alapján a környéken egy másik szupercella is bujkált. Végül sikerült is egy cellát megfigyelni, ami valamiféle hibrid jószágra hasonlított, de mivel már igen csekély energia állhatott rendelkezésére, így jobb fejlettségi állapotra már nem volt képes.

Pihenő egy csodás gesztenyefa oltalmában (Dom és Tornádó a tavon).

Így végül a csapatunk lezártnak és a vártnál jóval sikeresebbnek könyvelhette el ezt a napot.

Írta: Devilstorm