Orografikusan triggerelt besodródó szupercellák

Fokozat: 

Valid: 2017.06.12 12:00 UTC - 2017.06.13 06:00 UTC
Érvényes: 2017.06.12 12:00 UTC - 2017.06.13 06:00 UTC

Összegzés: A késő délutáni, esti órákban egy gyenge hidegfront (némi hullámvetéssel) éri el az országot ÉNY felől, melynek hatására szupercellák sodródhatnak be nyugat felől (Alpok keleti vonulata, esetleg Bécsi-medence). A helyzet nem kevés bizonytalanságot hordoz magában, elsősorban a heves eseményeket illetően, ezért egy 0-s konvektív előrejelzés kiadása indokolt.

Részletezés: Hazánk egy tőlünk középpontjával DNY-ra elhelyezkedő magassági gerinc ék-i peremén helyezkedik el, miközben a felszínen a Skandináv-fsz. felett örvénylő ciklonrendszer hidegfrontjának gyenge, déli ága közelít. Mivel a jelentősebb dinamikát/nagytérségű háttérmelést biztosító teknő távol marad tőlünk, így a részecskék vertikális elmozdulását (erőteljesebb) két fő komponens határozza majd meg. Az egyik a talajfront tengelyén tevékenykedő nedvesség konvergencia, a másik az Alpok keleti vonulatainak orografikus hatása. Érdemes megemlíteni, hogy az Alpok áramlást módosító szerepe révén fellépő tartósabb nedvességkonvergencián, ilyen helyzetekben akár több szupercella is kialakulhat.
Termodinamikai tényezőket vizsgálva elmondható, hogy a front környezetében már kellően labilis és nedves körülmények várhatók, ám a két nagy időjárási modellünk az SBCAPE tekintetében eltérő képet fest. Az ECMWF csak kisebb gócokban (Alpokalja) vár 1000-1500 J/kg-ot elérő hasznosítható konv. pot. energiát (Grazi-medencében már jóval kiterjedtebb és jelentősebb értékeket felvevő instabil mező), addig a GFS a Bécsi-medencében is kiugróan "magas" értékeket vesz fel (1800-2000 J/kg). A front előterében 850 hPa-on klasszikus értelemben nem beszélhetünk MNSZ-ről, ám az érintett térségek fölé áramló magas ekv. pot. hőmérsékletű levegő jó táptalajt biztosít majd a létrejövő zivataroknak. 500 hPa-on jelentősebb hőmérsékleti advekció nem fog zajlani, ám 1-2°C-os hidegöblítés ezen a szinten is várható, ami kedvezően hat majd a légkör destabilizálásához.
A kellő közelségben húzódó jet streak, a szélnyírási viszonyokat egyértelműen a forgó zivatarokat is támogató spektrum felé fogja eltolni, hiszen a 0-6 km-es nyírás 17-20 m/s-ot vesz fel a labilis területeken. A mérsékelt 100-150 m2/s2 0-3SRH is már kellően elegendő a mélyebb/tartósabb középszintű mezociklonok kifejlődéséhez, így az idei év első látványosabb izolált szupercellái érkezhetnek meg az Alpokaljára.

Veszélyforrások:

• Szélvihar: Az események egyik kulcskérdése, hogy a szupercellák érkezése során mennyire marad száraz középszinteken a levegő vagy épp mennyire fut bele egy-két cella a prefrontális száraz levegőbe. Mindenesetre könnyen benne lehet a pakliban egy heves szélviharral (=> 90 km/h) járó zivatar is.
• Villámárvíz: A viszonylag gyors cellaáthelyeződés nagymértékben mérsékli kialkulásukat, ám a jelentős kihullható víz (40 mm!) egy-egy cellában magában hordozhatja a potenciált.
• Jég: A JNZ-ban felhalmozódó labilitás mértéke (bizonytalansággal terhelten) és a túl magas NH 0 °C-os szintje nem nagyon támogatja a heves (>2 cm) jégesők kialakulását, ám egy "high end" szcenárió esetén egy erősebb szupercellában bekövetkezhet a jelenség.
• Mezociklonális tornádó: Annak ellenére, hogy az estéhez közeledve az LCL szint és az alacsonyszintű szélnyírás is kedvezőbb képet fest, a  rendkívül gyenge 0-1 km-es helikalitás nagy mértékben csökkenti kialakulásukat (hegyes területeken az orográfia lokálisan kedvező helikalitást is produkálhat). Nem-mezociklonális légörvények kialakulásához nem kedvezőek a fetételek.

Megjegyzés: A zivatarok (szupercellák) kialakulásának/besodródásának fókoszpontja elsősorban az Alpokaljára tehető, melyek akár mélyebben is behatolhatnak az ország területére (Balaton térsége). A Kisalföldön és rendkívül kis valószínűség mellett az Északi-középhegység nyugati tájain (Szlovákiából átsodródás) is előfordulhatnak forgó zivatarok.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az események egyaránt eltolódhatnak akár az 1-es, akár a !-es kategóriák felé.