Emelt konvekciós zivatarok, szupercellák és légzuhatagok esélyével

Fokozat: 

Összefoglalva:
 
Mai nap folyamán, a késő délutáni, esti óráktól zivatarok kialakulására nyílik lehetőség az ország több pontján, melyek a folyamatosan növekvő szélnyírásban elérhetik a heves kategóriát is. Várhatóan az első zivatarok orografikus segítséggel fognak létrejönni. Az időjárási helyzet nem nevezhető különösebben kiélezettnek, viszont elsődleges veszélyforrásként heves kategóriát elérő széllökések előfordulhatnak zivatarok környezetében, illetve légzuhatagokkal kapcsolatosan. Az előrejelzés erős bizonytalansággal terhelt a vérszegény nedvességi mutatók miatt, mégis, vélhetően ki fog tudni alakulni néhány erősebb konvektív góc, melyek között esetleg szupercellák is lehetnek. A fentiek miatt 1-es előrejelzés kiadása tűnik indokoltnak azzal a megjegyzéssel, hogy a helyzetben benne van, hogy az esetleges zivatarok csak éjjel bukkannak fel és szolídabb formában: kísérőjelenségeik így lehetséges, hogy nem fogják elérni a heves fokozatot (széllökés > 90km/h ; jégszemek átmérője > 2 cm).
 
***Megjegyzés: Az erős bizonytalanság miatt a 0-s fokozat kiadása sem lenne elhibázott, az 1-es kiadása ezesetben jelzés viszont arra, hogy kicsivel nagyobb esélyt látok heves zivatarok megjelenésére is.***
 
 
Részletezve:
 
A Kárpát-medencétől nyugatra egy hosszúhullámú teknő mélyül ki, mellyel összefüggésben egy több középpontú cikloncsalád alakulgat mostanság Európa nyugati felén, később Észak-Európáig is (f)elhúzódva. Ennek a cikloncsaládnak a konvergenciái / frontjai befolyásolják a következő napok, valamint az előttünk álló 24 óra időjárását, valamint a teknő előoldalán létrejövő jól fejlett, meleg-nedves szállítószalag. Részben ennek köszönhetően, elsősorban emelt konvekciós zivatarokra lehet számítani, melyek először orografikus hatásra pattanhatnak ki, majd később egyre több helyen máshol is. Nem messze hazánktól, a fejlődő cikloncsalád első markánsabb nedvesség-konvergenciái az esti órákban, mélykonvekció segítségével segíthetik a zivatarképződést, miközben jó táptalajt biztosítanak pozitív örvényességi mezők ill. a Jet divergens zónái is több ízben és több szinten is vizsgálva. Az előrejelzés legfőbb bizonytalanságát, a zivatarok táplálékát szolgáló nedves levegő, illetve annak erős hiánya jelenti -főleg az időszak elején, mely tényező jól látszik a 0-3 km-es átlagos relatív nedvesség térképeken is, illetve a pszeudotempek is fokozott kiszáradást mutatnak. Utóbbi jelzi az emelt konvekcó tényét is: az erős szél az alsó szinteken tovább szárítja a levegőt, így várhatóan a konvekció magasabb légrétegekből fog elindulni.
 
A hosszúhullámú teknő előterében markáns Jet húzódik egyre inkább országunk fölé is, mely megnövelve a 0-6 km-es szélnyírást, felveti szupercellás zivatarok lehetőségét is. Erre elsősorban a Dunántúli területeken nagyobb az esély, ahol az ECM-ben átfedés látszik a magas labilitású (sbCAPE ~ 1500-2000 J/kg ) és nagy szélnyírású (0-6 km-en: 15-17 m/s) területek felett az esti órákig. Amennyiben az érdemli labilitás az éjszakai órákban is fennáll majd, ahogy a GFS előrevetíti, úgy az éjszakai órákban a keleti országrészben sem lehet kizárni forgó cellák létrejöttét. Mindenesetre szerte az országban előfordulhatnak jól szervezett multicellás zivatarok, melyek gyorsan csoportokba szerveződhetnek, így MKR(-ek) kialakulására is - jó eséllyel - számítani lehet. Leginkább preferált terület ehhez egyrészt az ország középső része, ahol a markáns MNSZ jó táptalajt biztosít majd a folyamatokhoz, de ÉNY-ra is érkezhet / besodródhat egy nagyobb rendszer (egy közeledő, kvázi hidegfronthoz kapcsolódóan).

A zivatarokat kísérő esetleges heves események elsősorban a viharos széllökések lehetnek, melyek elérhetik a 90-100 km/h -t, vagy akár lokálisan ennél többet is. Részletesebben az esetleges heves események:

Veszélyforrások:

·         Villámárvíz, felhőszakadás: Nem elsődleges veszélyforrás, de az Északi-középhegység területei felett előfordulhat villámárvíz a tartósnak ígérkező konvergencián, valamint a részben erre a területre prognosztizált MNSZ-en. 
 
·         Szélvihar: Az erőteljes kiszáradás jelentősen növeli a heves kifútószelek esélyét, illetve a magas delta Theta-E ill. harmatpont deficit légzuhatagok lehetőségét vázolja fel (nedves és száraz formában egyaránt). A leghevesebb széllökések akár 100 km/h körül alakulhatnak zivatarok környezetében, így ma ez a legfőbb veszélyforrás.
 
·          Jégeső: bár a CAPE jelentős része esik a jégnövekedés zónájába, de nedves hőmérséklet 0 fokos szintje túl magasnak tűnik, így elsősorban szupercellás környezetben hullhatnak esetleg 2-3 cm-t elérő jégszemek hevesebb zivatarokban, de várhatóan nem túl sok helyen fordulnak majd elő.
 
·        Tornádó/tuba: Nem-mezociklonális és mezociklonális tuba / tornádó is előfordulhat, de összességében csak igen kicsi eséllyel. A kívánt paraméterek közül mindkét esetben hiányzik egy-két adalék, melyek fokoznák az esélyüket. Kizárni azonban nem lehet ma ezeket a légköri jelenségeket sem.
 
Írta: Neofita