Déli és dunántúli harmatos helyzet

Fokozat: 

Összegzés

Hazánk jelenleg egy rövidhullámú teknő előoldalán helyezkedik el, egyelőre masszív gerinc helyzetben. Időjárásunkat talajszinten pedig jellegtelen nyomási mező alakítja, melyben elsősorban a Dunántúlon, annak is inkább déli és nyugati felén lehet alkalmas a légkör zivatarképződéshez. Másodsorban a déli területek is megemlítendőek. Az esetleges veszélyforrást a megfelelő terepviszonyok esetén előforduló villámárvíz jelentheti majd a nevezett régióban, emellett egészen kicsi eséllyel nem-mezociklonális tubák is keletkezhetnek. Mindezeket figyelembe véve !-es fokozat kiadása indokolt, de abból is csak egy egészen harmatos fajta, mert könnyen lehet, hogy semmiféle veszélyes időjárási kísérőjelenség nem lesz a hét utolsó napján. Megjegyzendő viszont, hogy konvektív cellák akár reggelig is garázdálkodhatnak a Dunántúlon, sőt felbukkanásukra éjszaka van fokozottabb esély. Lehetséges, hogy napközben csak néhol fordulnak majd elő.

Elemzés részletezve

A légkör labilitását több paraméter is mutatja (Thompson-index, VT, SBCAPE). A legmagasabb értékek a Dunántúl területén várhatóak, ott is inkább a déli határvidéken (GFS: 1000-1200 J/kg sbCAPE, ECMWF-ben magasabb...). Az ország déli részétől egyre csak távolodó jet-stream miatt a 0-6 km-es szélnyírási értékek azonban alacsonyak: max. 10 m/s körül, de inkább jóval alatta várhatóak. Így főként egycellás zivatarok kialakulására lehet majd számítani, illetve gyenge multicellás zivatarokra. A légkör nedvességi mutatói, szintén a Dunántúli területeket preferálják zivatarképződés szempontjából. Itt a magasnak mondható kihullható vízmennyiség (~24mm) és a kellő mértékű 0-3 km-es relatív páratartalom ideális körülményeket biztosíthat (de vérszegény háttéremeléssel párosulva).
A kis szélnyírás és a közepesen nagy labilitási értékek, a fent említett nedvességi viszonyokkal felvetik a villámárvíz lehetőségét a Dunántúl megfelelő terepviszonyú területein. A zivatarok lassú mozgása és az a tény, hogy a 0-6 km-es zivatar vonulási iránya bizonyos területeken egybeesik a nedvességkonvergencia-vonallal, támogatólag hathat a jelenséghez, de összességében elég kicsi eséllyel. 

Bizonytalansággal ugyan, de felmerül a kisméretű jégeső veszélye is, amit támogat, hogy a teljes légoszlopra vonatkozó hasznosítható potenciális energia elegendő része (300-500 J/kg) valószínűsíthető a jégnövekedési zónában, valamint a pszeudo tempeket vizsgálva kiszáradás is látható több szinten és helyen is az országban. Hasonló okokból (persze egyéb tényezőket is még figyelembe véve) az esetleges szélviharokra szintén mérsékelt kockázat mellett számíthatunk. Várhatóan sem a jégszemek, sem a kifutószelek nem fogják elérni meghaladni (legfeljebb megközelíteni) a heves kategóriát.

Veszélyforrások:

·         felhőszakadás/villámárvíz: megfelelő terepviszonyok mellett kis eséllyel a Dunántúlon és főleg annak déli részén villámárvizek fordulhatnak elő, ahol a nedvességkonvergencia-vonal és a 0-6 km-es zivatar vonulási irány egybeesik. 
 
·         jégeső: kisméretű jégszemekből álló jégeső előfordulhat elszórtan a Dunántúlon, de várhatóan a jégszemek nagysága nem haladja meg a 2 cm-t.
 
·         tuba/tornádó: ugyan a 0-3 km-es SBCAPE értékek visszafogottabbak,  a tartósabb (bár nemtúl vérmes) nedvességkonvergencia és az LCL magassága alapján nem-mezociklonális tubák kis eséllyel előfordulhatnak a már sokat említett régiókban, a tornádók esélyét most azonban szinte teljesen ki lehet zárni.

Írta: katabogár és Neofita