Bizonytalan hevességű konvekció elsősorban az ország (dél)nyugati és északi részén

Fokozat: 

Hazánk időjárását egy hidegcsepp alakítja a magasban. Ehhez kapcsolódóan alsó szinteken az országtól Ény-ra egy ciklon örvénylik. A ciklon áramlási mezejében nyugat felől (valamint az északi országrészt érintve) esély nyílik érdemi konvekcióra. A nedvesség ezeken a területeken mutatkozik a legjobbnak, illetve elsősorban ezekre a területekre mutatnak a modellek érdemi labilitást. Ez utóbbi tényezőben és a szélnyírás erősségének kérdésében már-már szokásosnak mondható különbség látható a két nagy modell (GFS+ECM) között. GFS alapján mindkét összetevő szolídabban alakul: kb. 700 J/kg-hoz társulna 10-12,5 m/s -os 0-6 km-es szélnyírás, ugyanakkor ECM kiemelkedő CAPE-el (akár 1500 J/kg feletti -Dny -ra) számol valamivel erősebb szélnyírású környezetben. Minden paramétert és előjelet megvizsgálva feltételezni lehet, hogy ismét az ECM verziója lesz közelebb a valósághoz, így a fent említett légköri viszonyokban felmerül a szupercellák kialakulási esélye, ha más nem, marginális vagy hibrid formában, de egy-egy hosszabb életű példányt sem lehet kizárni. SC-k ellen szól, hogy jelentősebb Jet nincs a közelünkben, viszont árnyalja a képet, hogy középszinten erősebb szélviszonyokkal számolnak a modellek, illetve, az alsó szinteken is legtöbb helyen szépen fordul (általában jobbra) a hodográf a jelzett területek felett. Minden tényezőt összevetve tehát szupercellák kialakulása benne van a pakliban. Utóbbi megvalósulása esetén számíthatunk csak hevesebb kísérőjelenségekre zivatarok környezetében: ez elsősorban a 2 cm-es átmérőt megközelítő jégszemek formájában realizálódhat. Szélviharra és villámárvízre most kisebb az esély, bár utóbbihoz megemlítendő, hogy mivel a háttéremeléssel nem lesznek gondok, hiszen a közelünkben tekeredő "csiga" bőséges pozitív örvényességű mezőt "pumpál" hazánk fölé, MKR lehetőségét nem lehet kizárni, annak környezetében pedig hullhat jelentősebb mennyiségű csapadék, ami megfelelő terepviszonyok mellett okozhat problémát (ugyanakkor a kihullható vízmennyiség nem alakul magasan, így vélhetően sok gond nem fog most ebből adódni.)

A szinoptikus helyzet maga kedvezne a nem-mezociklonális tubák kialakulásának, de több tényező is rontja az esélyeiket: tartós nedvességkonvergencia nem nagyon látszik, vagy csak lokálisan állhat fenn, illetve, mivel a konvekció sok helyen emelt formában tud majd megnyílvánulni, így nem biztos, hogy  szerephez tud majd jutni. Maga az emelt konvekció is egy gátló tényező... Mindenesetre ma kizárni nem lehet ilyen légörvényeket.