Multicellás zivatarok helyenként szélviharral, nagyméretű jéggel, felhőszakadással

Fokozat: 

Érvényes: 2016. 06. 26. 08:00

Összefoglalás:
Multicellás (helyenként egycellás) zivatarok kialakulására kell számítani, főként a késő délutáni, esti óráktól leginkább a déli országrészben, ezen belül is kiemelten a délnyugati régióban. A zivatarokhoz heves kifutószél (akár 90 km/h-t közelítő, vagy azt kissé meghaladó erősséggel), 2 cm körüli jég, és felhőszakadás társulhat. A zivatarok kisebbfajta rendszerré szerveződhetnek, ami növeli a hevesebb kifutószelek és a felhőszakadás esélyét. Az éjszaka második felében a Dunántúlon az alul becsúszó hideg levegő emelő hatása miatt ott ismét többfelé várható zivatar kialakulása, amelyeknél a fő veszélyforrást a felhőszakadás jelentheti. 

Részletezve:
Egy tőlünk nyugatra hullámzó frontrendszer, és a hozzá tartozó magassági teknő közelít az országunk felé. A rendszer előoldalán erőteljes délies áramlással igen meleg, és egyre nedvesebb levegő áramlik fölénk. Ennek köszönhetően nagy labilitás halmozódik fel (CAPE>2500 J/kg), amelynek felszabadulását eleinte a nedvesség és a komolyabb emelő hatás hiánya, illetve a konvektív tiltás akadályozza. A késő délutáni, esti órákban a déli országrészben alacsonyszinten nedvességadvekcióra lehet számítani, továbbá határozott konvergens mező jelentkezik délnyugati határainknál, majd az Alföld déli felében is. Ekkor az emelést már az örvényességi mező is támogatja. A hidegvadvekció a magasban szintén az esti óráktól indul meg, ez utóbbi körülmény már inkább az éjszakai eseményekre lesz hatással, amelyek során a hidegfront levegője alul előresiet, és reggelre nagyjából a Balaton vonaláig jut. A magassági hideg tovább fog labilizálni, míg az alacsonyszintű beáramlás erőteljes triggert fog eredményezni az éjszaka második felébe.
A felsorolt feltételek alapján így a késő délutáni, esti óráktól lehet komolyabb zivatarok kialakulására számítani, elsősorban a délnyugati országrészben, majd a Dél-Alföldön is megnő az esélyük. A nem túl erős szélnyírás és a jelentős kiszáradás (~ 5 m/s 0-6 km-en) miatt a konvekció multicellás jellegű lesz, méghozzá annak is az erős evolúciós fajtája (ez főként a késő délutáni, esti zivatarokra érvényes). Mindazonáltal a zivatarok várhatóan erős kifutószeleket fognak generálni, ami kiterjedtebb triggert eredményezhet, ez pedig kisebbbfajta mezoléptékű konvektív rendszer (MKR) kialakulásához is vezethet. Az éjszaka második felében a Dunántúlra érkező alacsonyszintű trigger vonalas konvekciót indíthat be a térségben szintén multicellás zivatarokkal. A GFS ekkorra már jelentősebb 0-6 km-es szélnyírással számol (10-12 m/s, az ECMWF-ben némileg alacsonyabb), így ezek gyenge evolúciós jelleget ölthetnek. 

Veszélyforrások:
- szélvihar: az erőteljes kiszáradás (deltaThetaE 20 fok körül az ECMWF-ben, a GFS-ben szokásosan még ennél is magasabb, 25 fok körüli értékekkel) következtében, és esetleges szervezettebb konvekció esetén 90 km/h-t elérő, vagy azt némileg meghaladó széllökések kialakulhatnak egyes gócokban
- jégeső: az igen magas labilitás a jégnövekedési zónában (700 J/kg felett) a jelenlegi helyzetben akár az egycellás, pulse-type zivatarokban is megengedi nagyobb méretű jégszemek (~ 2 cm) kialakulását, de multicellás zivatarokban mindenképpen megvan az esélye komolyabb jégesőnek.
- felhőszakadás: konvektív rendszer esetén van kiemelten esély a jelenségre a magas, 40 mm körüli kihullható vízmennyiség miatt, illetve a hajnali vonalas konvekció esetén, mivel ekkor a kihullható víz 44 mm-re szökik fel, ráadásul a vonalas triggerrel kis szöget zár be a várható gyenge evolúciós cellamozgás, így egy térség fölött hosszú zivatartevékenység valósulhat meg.
- tuba, tornádó: a jelenlegi helyzetben nem várhatóak, sem mezociklonális, sem nem-mezociklonális formában (leginkább a száraz profil és a szélnyírás hiánya miatt)