Három a magyar igazság, és egy a ráadás
Az első hidegfront idején, március 26-án még Egyházasrádócon voltam. A front az éjszakai órákban érkezett, de előtte napközben dél felől nagy nedvességtartalmú és labilis levegő áramlott fölénk. Emellett a Nap is több órára kisütött, így az erőteljes felmelegedés hatására (19 fokkal tetőzött a hőmérséklet) délután már meg is indult a konvekció a térségben. Szombathely irányában több kisebb zivatarfelhő is kialakult a késő délutáni órákig, de ezeket még nem kísérte elektromos tevékenység, és rövid életűek voltak. Eközben viszont Horvátországban és Szlovéniában egy szervezett zivatarrendszer állt össze, mely észak felé haladva még éppen sötétedés előtt érkezett meg hozzánk. A zivatarzóna nem mindennapi peremfelhővel jött, mely még nyáron is ritka látványnak számít mifelénk, nem hogy az első zivatar alkalmával. A zivatart fölénk érve nyarat megszégyenítő villámtevékenység kísérte, de a csapadék nem volt túl intenzív. Így összesen csak 7 mm eső esett, de pl. a nem messze fekvő Jákon már 24 mm-t mértek.
A következő hidegfront március 30-án vonult át. Ekkor Budapesten tartózkodtam. Maga a frontátvonulás nem járt különösebb eseményekkel, egy záporsáv haladt keresztül a városon. A front mögött azonban 5 óra után egy hosszan elnyúló konvektív láncolat épült ki, melynek nyugati része vette célba a fővárost. A lánc megérkezését a Gellért-hegyről követtem végig. Amikor még távol járt, alacsony felhőtetőjű, tipikus télies kinézetű Cb-kből állt az egész. Később, ahogy a gust front elkezdett kifutni, már csak szimpla gomolyfelhőket lehetett megfigyelni, melyek nem tudtak zivatarfelhővé fejlődni. A legerősebb konvekció északnyugat felé volt, és az áramlás éppen ezt a részt hozta felénk, így azért még reménykedtem némi látványban. És nem is hiába, ugyanis ahogy a rendszer kiért a hegyek mögül, egy peremfelhő is megfigyeltem rajta. Ez a későbbiekben egyre inkább kifutófelhővé alakult, és eltávolodott a csapadéktól, de továbbra is látványos maradt. A Gellért-hegyet elérve viszont már elkezdett feldarabolódni, és nem is kísérte jelentősebb szélerősödés. Csapadék is csak pár csepp záporeső formájában fordult elő.
A következő hidegfrontra nem kellett sokat várni, hiszen már másnap, március 31-én megérkezett. Ezen a napon utaztam haza Budapestről Egyházasrádócra, és már út közben is dokumentáltam az eseményeket. Mivel ekkor még nem történt semmi említésre méltó, ezzel itt nem foglalnám a helyet, akit érdekel, itt elolvashatja: http://zivipotty.hu/20150331.html A hidegfront előtt (a délelőtt átvonult melegfrontot követően) igen erős melegadvekció zajlott, és ennek köszönhetően otthon ismét 19 fok lett a maximum-hőmérséklet. Késő délután azonban már kialakultak záporok is, de ezek nem hűtötték le számottevően a levegőt, inkább fülledtté tették azt. Maga a front felhőzete Szombathelyről hazafelé tűnt fel észak felé fél 7 körül, és elég gyorsan közeledett. Így hazaérve egyszerre kimentem egy megfelelő helyre, és ott vártam a rendszer érkezését. A távolban már kezdetben is látszott egy szakadozott peremfelhő, azonban ez előtt rövidesen egy másik fejlődött ki (feltehetően a korábbi záporok által benedvesített alsó légrétegből profitálva). Ebből néhány perc alatt egy összefüggő, masszív peremfelhőzet lett, a 26-i zivataréhoz hasonló, látványos struktúrával. A helyzetet fokozta, hogy bár korában meglehetősen "inaktív" volt a front, tőlünk nem messze északra mégis kialakult rajta egy rövid életű zivatar, mely éppen felettünk haladt át. Sok csapadékot azonban nem okozott, a front előtti záporokkal együtt 4,5 mm lett a napi csapadékösszeg.
A ráadást az április 2-án átvonuló front szolgáltatta, melyet ismét Egyházasrádócon követtem végig. A front előtt ekkor is erős melegadvekció zajlott, de már csak 13 fokkal tetőzött a hőmérséklet. Emellett az főnös nyugatias szél miatt jelentősen kiszáradt a levegő, délután mindössze 30 % körüli volt a páratartalom. A hidegfront mentén Csehországban és Ausztriában egész délután egy jól fejlett konvektív vonal volt megfigyelhető, mely Északkelet-Ausztriában zivatarlánccá fejlődött. Előtte azonban a térségünkben kialakult egy záporos csapadéksáv, mely a száraz levegő miatt erős széllel és jelentős hőmérséklet-csökkenéssel járt együtt. Ez megpecsételte a hidegfront sorsát, így annak csapadékrendszere az országba belépve átmenetileg szét is esett, és hozzánk már nem jutott el. A front érkezését azonban kifutófelhőzet kísérte, mely így végül produkált némi látványt.
Összességében tehát igen ütősre sikeredett a konvektív szezon első hete. Igaz, ez a szerencsének is köszönhető volt, hiszen mindig jókor voltam jó helyen.
- Zivipötty blogja
- A hozzászóláshoz belépés szükséges